Dorottyát, a szerelemre sóvárgó, hervadt és fogatlan, megvastagodott vénlány-dámát, a karcsú és ragyogó, háromgyerekes tragika-komika, Nagy-Kálózy Eszter játssza. Na, ezt rakjuk össze! Hogy Dorottya sikerrel vesz-e revansot, és hogy lesz-e végül táncosa a bálban, megláthatjuk Szentendrén, január 30-án, a farsang közepén, ahol a Szentendrei Teátrum meghívására adják elő ezt a szellemes és vagány karneváli komédiát. 

Hogyan jött a felkérés erre a szerepre? 

Nagy-Kálózy Eszter: A színházamban a költészet napi produkcióra készültünk, én a Dorottya egyik monológját néztem át éppen, mert azt akartam előadni a műsorban. Ismertem, kamaszkoromban mondtam már versmondó versenyen. Ebbe telefonált bele Szabó Ágnes, a Gózon Gyula Színház igazgatója, hogy van-e kedvem elvállalni náluk a Dorottya címszerepét. 

Szépséges kamaszlányként előadta egy 64 éves, csúnya vénkisasszony monológját?

Igen, mert valódi kihívás volt életre kelteni egy tőlem nagyon távoli figurát. Az édesanyám ajánlotta, aki amatőr színjátszóként maga is játszotta Dorottyát, és sokszor mondta, hogy csodálatos volt megnevettetni az embereket. 

Az interjú tovább olvasható itt.