Theater Online
Instagram
  • Nyitólap
  • Képgaléria
  • Színházak
  • Portré
  • Hírek
  • Írások
  • Bemutatók
  • HTMSZ
  • Képügynökség
  • TESzT

    Hírek

    Aradi Imre gondolataival emlékezett meg a város Latabár Kálmánról

    Morva Daniella
    2022. január 11.
    A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház és a KKMM Katona József Emlékház közös megemlékezést tartott Latabár Kálmán színművész halálának ötvenkettedik évfordulója alkalmából kedd délután.
    Fotó: Dunai Dolóresz

    Városunk szülötte amellett, hogy Kossuth-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, nagy nevettető, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar komikusa is volt. Latyi – ahogy rajongói, főként a gyermekek nevezték – művészete és egyedi hozzáállása a mai napig része a magyar emberek világképének, a kecskemétieknek pedig különösen fontos az ő hagyatékának továbbörökítése. 

    Fotó: Dunai Dolóresz

    Amikor 120 évvel ezelőtt megszületett, még csupán öt éve állt szeretett színházunk. Mára azonban évtizedes hagyománnyá vált, hogy a sokoldalú előadó előtt tisztelgő Latabár Kálmán-díjat minden évben kiosztják egy arra érdemes színművésznek.

    A legígéretesebb fiatal tehetségnek járó díjat 2020-ban Aradi Imre, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színművésze vehette át, aki az idei megemlékezésen ünnepi beszédet mondott az évforduló alkalmából, a Latabár Kálmán egykori szülőházát jelző emléktáblánál. 

    Fotó: Dunai Dolóresz

    A színművész hangsúlyozta, pontosan érzi, mekkora felelősség egy ilyen díjat birtokba venni. „Igazi megtiszteltetés ez számomra, hiszen van mit, és kell is tanulnunk a nagy elődöktől. Kecskeméten ebből egyáltalán nincs hiány” – hangzott el Aradi Imre beszédében. Az ő szavaival élve, ma a legtalálóbb kifejezés Latabár Kálmánra az, hogy „rendkívül sokoldalú művész. Valaki, akire mindig figyelni kellett, ha megjelent a színpadon, és aki a humort nagyon komolyan vette.” 

    A koszorúzást követően a megjelenteket a Katona József Emlékházban vendégelték meg a szervezők.

    • Művészek írták

      Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde

      A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
      Szegő György
      2025. december 2.
    • Interjúk

      Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem

      Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt.
      Lovas Ildikó
      2025. november 23.
    • Interjúk

      „... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”

      …köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban.
      Lovas Ildikó
      2025. november 19.

    Bemutatók képekben

    • Csongor és Tünde
      Nemzeti Színház Csongor és Tünde
      rendezőVidnyánszky Attila
    • A színházcsináló
      Orlai Produkciós Iroda A színházcsináló
      rendezőPelsőczy Réka
    • Máli néni
      Miskolc kamara Máli néni
      rendezőCsiszár Imre
    • let’s go japan with the kids
      Trafó let’s go japan with the kids
      rendezőÖrdög Tamás

    Partner oldalak

    Az oldal megjelenését támogatja: Nemzeti Kulturális Alap Magyar Művészeti Akadémia Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális és Innovációs Minisztérium Petőfi Kulturális Ügynökség
    © 2025. - THEATER Online - theater.hu