Hírek
A Nemzeti Színház Szeleczky Zita születésének évfordulója alkalmából Szeleczky Zita 110 című kiállítással emlékezik a legendás színésznőre. A megnyitón Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és Óss Enikő színművész, a Los Angeles-i Thália Stúdió alapítója szól a vendégekhez. Közreműködnek: A Nemzeti Színház Szeleczky Zita-emlékgyűrűvel díjazott művészei: Rubold Ödön, Szűcs Nelli, Katona Kinga és Herczegh Péter
A kiállítás 2025. április 17. 18.00-tól május végéig látogatható, az előadások kezdése előtt egy órával.
Szeleczky Zita rövid hazai karrierjét emlékezetes színpadi és filmes alakítások jegyzik, az emigrációban végzett tevékenysége azonban a magyar közönség számára kevéssé ismert. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a nekézsenyi Szeleczky Zita Emlékház gyűjteményeiből összeállított tárlaton a színésznő hazai és az emigrációs működésének színháztörténeti relikviáit – a nemzeti színházbeli sikerektől az amerikai előadóestekig – tekinthetjük meg. A kiállítás különlegessége, hogy eredeti dokumentumok mellett Szeleczky Zita ikonikus jelmezei, fellépőruhái is láthatóak lesznek a színház emeleti vitrinjeiben.
"Olyan hű, olyan büszkeség nélkül való tizenhárom éves kislányként hat, akiben növekvő mivolta ellenére sincs soha semmi vadócság – mindig ott az ifjúság melegsége, csábító édessége, örök nyugalma, hízelgő nyájassága árad szavaiból, amely akkor is bűbájos csengéssé enyhül, ha a legdrámaibb, legheroikusabb szerepet bízza rá Németh Antal. [...] Heroizmusra, drámai erőkifejtésre, tragikus hanghordozásra egyszerűen képtelen ez a kis szelíd bárányka, ez a naiva primissima. [...] a legdrámaibb hátterű darabba is a szelídség kedves színfoltját lopja be játékával és személyes jelenlétével. A naivságot buzdítja bennünk és a lelke és szíve legmélyén mindenkiben elrejtőző ártatlanság buzgalmát fokozza."
Kis Újság, 1941
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















