A Muskátli Kabaré április 17-re, az újbudai Karinthy Színházba meghirdetett előadása ELMARAD. Vida Péter, Nagy Ibolya, Csengeri AttilaFotó: Gózon Gyula Kamarszínház / Frecska Sándor
1919. januárjának utolsó hetében Budapest utcáin Major Henrik ötletes plakátját ragasztgatták: egy kis masamódlány hatalmas kalapdobozt tartott a kezében, belőle a megnyíló új kabaré műsorát bámuló hölgyek és urak bámészkodtak ki. Az ötlet eredeti volt, mint ahogy találó a színház fölé akasztott cégtábla is:
Talán kissé furcsán hangzik első pillantásra egy kabaré mellett. De a muskátli szónak egyéni íze van, kedves, meleg, szerény, színes, élénk, amilyennek alapítói, Gózon Gyula és Berky Lili megálmodták.
Muskátli Kabaré.
Emlékek úszkálnak benne, parfümillat, nótafoszlányok, szerelmes suttogás, hajnali búcsúszavak…
Muskátli Kabaré.
Tréfa, nóta, anekdota, szellemes derű.
Jegyek kaphatók a helyszínen (H-P: 13.00-18.00, előadásnapokon előadáskezdésig!), illetve online:
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik.
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is.