Portré
Szigethy Gábor
Életrajz
1942. szeptember 29-én, Budapesten születtem. Budapesten érettségiztem az Apáczai Csere János Gimnáziumban 1960-ban. Ezt követően két évig díszletmunkás voltam a Vígszínházban, majd az Irodalmi Színpadon.
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-népművelés szakon szereztem diplomát 1967-ben, 1975-ben doktoráltam. 1966. és 1971. között a Magyar Színháztudományi Intézetben voltam olasz lektor és tudományos munkatárs, 1971-től négy éven át a Kritika című folyóirat főszerkesztő-helyetteseként elsősorban színházi kritikákat írtam. 1972-től 1993-ig magyar irodalomtörténetet és színháztörténetet tanítottam az ELTE Felvilágosodás és Reformkori Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén. 1990-ben részt vettem a Veszprémi Egyetem Színháztudományi Tanszékének megalapításában, ahol dráma- és színháztörténetet, valamint színjátékelemzést, az egyetem Informatikai Tanszékén humán informatikát tanítottam, 1993-tól hat évadon keresztül, mint rendező dolgoztam a Veszprémi Petőfi Színházban. 1999 és 2003 között a Duna Televízióban készítettem dokumentumfilmeket. 2000-től tíz éven keresztül tanítottam a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és meghívott előadókén a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2009-től 2011-ig a Győri Nemzeti Színház rendezője és művészeti tanácsadója voltam.
1968 óta jelennek meg folyamatosan tanulmányaim, cikkeim, írásaim (450) különböző folyóiratokban. 1972-től kisebb-nagyobb megszakításokkal írtam, szerkesztettem, rendeztem műsorokat a Magyar Rádióban. 1981 és 1989 között írtam és szerkesztettem a Gondolkodó Magyarok művelődéstörténeti sorozat 56 kötetét. Kiadtam Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Mezei Mária írásait, feleségemmel 1989-ben létrehoztam a Ruttkai Éva emlékszoba színháztörténeti gyűjteményt, mely 2004-ig működött. Könyvet írtam több jeles színészről (Dajka Margit, Szendrő József, Kállai Ferenc, Bessenyei Ferenc, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva), tanulmányköteteim jelentek meg a reformkori és a 20. századi irodalomról, történelemről (Shakespeare-t olvasó Petőfi, Ezeréves utazásom, …ezernyolcszáznegyvennyolc…, Reform-kor-társaink, Csongor álma, Múltkóstoló, Évezredtöredék), az olasz kultúra történetéről (Machiavellizmus, Utazás Velencében), 1956 történetéről (1956 árnyéka, Látlelet).
Az elmúlt két évtizedben saját színháztörténeti, kézirat és 1956-os újsággyűjteményemből számtalan kiállítást rendeztem országszerte. Neves előadók közreműködésével hanglemezeket, hangos könyveket készítettem (Krúdy, Babits, a Pannonhalmi Főapátság kéziratos kincsei).
Képsorozatok
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.