Portré
Kovács J. István
színész
rendező
díszlettervező
jelmeztervező
szcenikus
eszköz
szcenográfia
Életrajz
1968-ban érettségizett a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban.
1979–86-ig az újpesti Ady Endre Művelődési Központban dolgozott, a Derkovits Ifjúsági Klubban működő Színjátszó Módszertani Központot vezette.
1982-ben az ELTE magyar–népművelés szakán szerzett diplomát.
1986-tól a II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakközépiskolában, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban és a Közgazdasági Politechnikumban tanított összesen öt éven át. A tanítás mellett diákszínjátszó csoportokat vezetett.
Néhány rendezése: Betlehemes játék, Középkori bohózatok, Jacopone da Todi: Mária-siralom.
1986-ban, ill. 1991-ben a Népművelési Intézet szervezésében „C" kategóriás rendezői tanfolyamot végez, „A" kategóriás előadó-művészi képesítést szerez.
1976 óta a Térszínház tagja. A színészi munka mellett főleg dramaturgiai és szcenikai feladatokat vállal. A Térszínház művészetpedagógiai tevékenységében, a rendhagyó irodalomórákban és cselekvő drámaelemzésekben animátorként és önálló előadóként vesz részt (Iliász, Antigoné, Tartuffe). Színész II. végzettsége van.
FŐBB SZEREPEK
Karácsonyi Misztérium – Öreg pásztor
Arisztophanész: Nőuralom – Kakas
Euripidész: Hekabé – Odüsszeusz
Néró, a véreskezű császár – Seneca
Weöres Sándor: A holdbeli csónakos – Vitéz László, Medvefia, Bolond Istók (1989-ben a balassagyarmati Kamaraszínházi Fesztiválon a legjobb férfi alakítás díja)
Arisztophanész: Béke – Trigaiosz
Eörsi István: Változat Ödipuszra – II. színész, Pásztor
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Balga
Bakarasz király – táltos paripa
Lewis Carroll: Aliz Csodaországban – Mesélő
Szophoklész: Antigoné – Karvezető
Moličre: Tartuffe – Orgon
Beckett: Godot-ra várva – Estragon
Csokonai: Karnyóné – Samuka
Heltai Gáspár: Állati mesék – Róka, Ökör, Birka
Racine: Phaedra – Theseus
Képmutogató játékok: Pákolitz: A kolozsvári bíró, Arany : A hegedű
Vörösmarty: A bujdosók – Vajdafi
Ludi Savarienses: Nagy Károly Császár
Sarkadi: Oszlopos Simeon - Antal, Szabó, Müller
Magyarföldi szentek ( Szent Gellért)
Savaria Történelmi Karnevál- Részeges kapitány
Páslándi Géza: A vigéc - Kádas József
Czakó Gábor: Disznójáték - Cornwall úr
Szophoklész: Oedipus király ( Oedipus király)
Oláh János : Az európai vőlegény (Apa)
Hegedős László: Rongylabda (Estván)
1979–86-ig az újpesti Ady Endre Művelődési Központban dolgozott, a Derkovits Ifjúsági Klubban működő Színjátszó Módszertani Központot vezette.
1982-ben az ELTE magyar–népművelés szakán szerzett diplomát.
1986-tól a II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakközépiskolában, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban és a Közgazdasági Politechnikumban tanított összesen öt éven át. A tanítás mellett diákszínjátszó csoportokat vezetett.
Néhány rendezése: Betlehemes játék, Középkori bohózatok, Jacopone da Todi: Mária-siralom.
1986-ban, ill. 1991-ben a Népművelési Intézet szervezésében „C" kategóriás rendezői tanfolyamot végez, „A" kategóriás előadó-művészi képesítést szerez.
1976 óta a Térszínház tagja. A színészi munka mellett főleg dramaturgiai és szcenikai feladatokat vállal. A Térszínház művészetpedagógiai tevékenységében, a rendhagyó irodalomórákban és cselekvő drámaelemzésekben animátorként és önálló előadóként vesz részt (Iliász, Antigoné, Tartuffe). Színész II. végzettsége van.
FŐBB SZEREPEK
Karácsonyi Misztérium – Öreg pásztor
Arisztophanész: Nőuralom – Kakas
Euripidész: Hekabé – Odüsszeusz
Néró, a véreskezű császár – Seneca
Weöres Sándor: A holdbeli csónakos – Vitéz László, Medvefia, Bolond Istók (1989-ben a balassagyarmati Kamaraszínházi Fesztiválon a legjobb férfi alakítás díja)
Arisztophanész: Béke – Trigaiosz
Eörsi István: Változat Ödipuszra – II. színész, Pásztor
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Balga
Bakarasz király – táltos paripa
Lewis Carroll: Aliz Csodaországban – Mesélő
Szophoklész: Antigoné – Karvezető
Moličre: Tartuffe – Orgon
Beckett: Godot-ra várva – Estragon
Csokonai: Karnyóné – Samuka
Heltai Gáspár: Állati mesék – Róka, Ökör, Birka
Racine: Phaedra – Theseus
Képmutogató játékok: Pákolitz: A kolozsvári bíró, Arany : A hegedű
Vörösmarty: A bujdosók – Vajdafi
Ludi Savarienses: Nagy Károly Császár
Sarkadi: Oszlopos Simeon - Antal, Szabó, Müller
Magyarföldi szentek ( Szent Gellért)
Savaria Történelmi Karnevál- Részeges kapitány
Páslándi Géza: A vigéc - Kádas József
Czakó Gábor: Disznójáték - Cornwall úr
Szophoklész: Oedipus király ( Oedipus király)
Oláh János : Az európai vőlegény (Apa)
Hegedős László: Rongylabda (Estván)
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György -
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György