Újra látható a CAR(wo)MEN, az örök nőben rejlő sokszínűség
A Nemzeti Táncszínházban június 20-án újra látható lesz Feledi János-Feledi Project előadása, ami nem szokványos, már a cím is, Car(wo)men, azt sejteti, hogy itt valami egyedi táncszínházi produkciót láthat a közönség.
Prosper Merimée Carmen című remekműve nyomán, néhány gondolat Bizet operájának részletére.
Klasszikus és kortárs fúzió, melynek dallamai egyedi atmoszférába keverednek, ami a főszereplők útját vezeti. A testeken átívelő érzéki tekintetek az öt előadó iróniája és a belső dimenziójuk költői kutatásának váltakozása áll fókuszban.
A nőiség horizontja egyedülálló harmóniává válik, amelynek a test válik tolmácsává, az erő és az életerő magával ragadó lázadásában.
Carmen ideális a büszkeség, az életerő és az erő képviseletére. Az előadás, ahol a dinamika, a ritmus olyan eszközzé válik, amely tartalmat ad ennek a reflexiónak.
„Az előadás legnagyobb erénye az, ahogy az öt táncosnő (Bakonyi Jusztina, Jenei Lilla, Kaiser Fruzsina, Stáry Kata és Wéninger Dalma) ezt az öt karaktert kibontja és megmutatja, együttesen kiadva azt a sokszínű női arcképet, ami egyáltalán nem egyszerűsíthető le a szenvedélyes, férfiakat romlásba döntő Carmen-toposzra.”(tanckritika.hu)
Rendezés-koreográfia: Feledi János (Harangozó Gyula-díjas)
Előadók: Jenei Lilla, Stáry Kata, Kaiser Fruzsina, Bakonyi Jusztina, Wéninger Dalma
Fénytervező: Pető József, Díszlet-látvány tervező: Minorics Krisztián, Jelmez: Matisz Gábor, Henez Mariann, Feledi János, Zenei munkatárs: Szentpáli Roland, Feledi János
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.
Bandi András Zsolt. A huncut-mosolyú, kócos szemöldökű, a vérprofi, a maximalista, az igazi nagy tehetségű színész, s az igazán emberséges ember, akinek mindenkihez van pár kedves szava, vagy egy humoros beköpése.
Antal Csaba indulásakor, a '70-es, '80-as években kialakult két kőszínházi iskola – a kaposvári és a szolnoki műhelyek – praxisával meghatározó módon hatott a színház művelőire és közönségükre.
Művészek írták
Interjúk
Művészek írták
