A rendező A kétbalkezes varázsló, a Légy jó mindhalálig és a Hegedűs a háztetőn nagy közönségsikernek örvendő előadások színrevitele után dolgozik újra együtt a kolozsvári társulattal.

Tompa Gábor a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy a dráma bemutatása azért is fontos Kolozsváron, mivel Tamási Áron 1924-ben a Janovics Jenő vezette kolozsvári színház drámapályázatára küldte be névtelenül az Ősvigasztalást, amit akkor nem mutattak be, csak dicséretben részesítettek.

A rendező az előadás témájáról és a darabválasztásról így nyilatkozott: Az fogott meg az Ősvigasztalásban, hogy Tamási egy sajátos mítoszt, gyakorlatilag egy önálló világot teremt, hasonlóan a Lorca féle mítoszokhoz. Tulajdonképpen a keresztény felszín alatti pogánysághoz nyúl vissza, a székely nép zárt közösségi világához. Az előadásnak a szövegteste igazából nem egy olyan magyar nyelv, amelyet ma használunk. Ezt leginkább a liturgiákhoz lehetne hasonlítani, ahol rendszerint elhangzik a szöveg, de annak az érzelmi töltete van hatással az emberekre. Ezt Tamási valahol meg is fogalmazza a Színházat óhajtunk vitaindító írásában: „Mert lehet magyarul beszélni az értelem számára, s lehet az idegrendszernek.”

Bokor Attila, az előadás koreográfusa így beszélt a közös munkafolyamatról: Szertartásjellegű táncokat ötvöztem, modern világba ültetett kortárs modern tánccal, nem felejtve el a néptáncot sem, illetve a tájegységet sem, azaz a Székelyföldet. Ennek a hármasnak a részeiből építettük fel azokat a folyamatokat, amelyeket a színészek nagyon jól abszolváltak.

Bogdán Zsolt, az előadás főszereplője így beszélt a szerepkeresésről: „Közel harminc éves pályám alatt, azt hiszem, ez a második alkalom, mikor Tamásit játszhatok. Mondhatnám, hogy most fedezem fel ezeket az illatokat, ezeket az ízeket, a szavak mögöttiséget, ahogy azt a színházat is, ami nem a szavak jelentésében rejlik, hanem a szavak mögötti zeneiségben. Bár ezt a világot nagyon ismerem – csíkszeredai születésű vagyok –, a bőröm alatt hordom, mégis rendkívül nehéz megfogni, rácsodálkozni, és valamiféleképpen érvényt szerezni neki. Túlságosan közel van hozzám, ahogy Csorja Ádám figurája is. Béres Lászlóban mindig lenyűgöz az a fajta tisztánlátás, ahogy a dolgokat rétegesen egymás mögé helyezi, ahogy kibont egy jelenetet, s ami megadja ennek a minimális eszközökön alapuló színháznak a rendkívül színes árnyalatát.”

Az előadás létrehozásában a rendező alkotótársai voltak: Bocskai Gyopár díszlet- és jelmeztervező, Cári Tibor zeneszerző, valamint Bokor Attila koreográfus.

Zenészek: Antal Attila (nagybőgő), Gyenge Zoltán Balázs (hegedű) és Tatár Enikő (klarinét, basszusklarinét).

Az Ősvigasztalás főszerepét Bogdán Zsolt alakítja, további szerepekben Orbán Attila, Román Eszter, Dimény Áron, Kiss Tamás, Farkas Loránd, Laczkó Vass Róbert, Sinkó Ferenc, Marosán Csaba, Gedő Zsolt, Ábrahám Gellért, Fazakas Hunor és Tulogdi Botond látható.