A berlini Collegium Hungaricumban mutatkozott be Az apostol, Szilágyi Bálint rendező Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján készült színdarabja.
A három női hangra komponált darabot Szamosi Zsófia, Szilágyi Ágota és Stork Natasa előadásában láthatta a berlini közönség. A rendező a lehető legnagyobb mértékű szöveghűségre törekedett, az előadásban szinte a teljes Petőfi-szöveg elhangzik – és új értelmet kap a három színésznő dinamikus, többszörösen reflektált játékában. Nemcsak a Petőfi-költeményben némán jelenlévő női nézőpontot szólaltatták meg, hanem természetes játékstílusukkal pátoszmentessé, ma is átélhetővé tették az így kifejezetten modernnek ható 19. századi szöveget. „Ritka alkalom, hogy ilyen különleges magyar nyelvű előadást láthat a berlini közönség. Ráadásul az esemény kiválóan illeszkedik a CHB Petőfi alakja köré szerveződő programjainak sorába”, mondta Nagy Márta, a Collegium Hungaricum Berlin intézetvezetője. Az előadás utáni közönségtalálkozóra az intézet a Pilvax kávéházat megigéző, Club 1848 elnevezésű installatív terében került sor, amely egy nemzeti témát a fogadó ország kulturális hagyományaihoz és jelenkori kérdéseihez igazodva, interakcióra késztető módon mutat be.
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
Cseke Péter 18 éve vezeti a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházat. Vallja, hogy egy színház akkor jó, ha úgy működik, mint egy könyvtár: mindenki megtalálja a kedvére valót.
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
Interjúk
Interjúk
Művészek írták
