Hírek
A visszavonulását egy hete bejelentő világklasszis művész utolsó európai turnéjának nyitóállomását dokumentáló, Budapest Concert című dupla album október 30-án jelent meg a müncheni ECM kiadó gondozásában.
Keith Jarrett 1989-es, legendássá lett zeneakadémiabeli koncertjei után közel két évtizednek kellett eltelnie, hogy minden idők egyik legzseniálisabb zeneművésze ismét szólóesttel látogasson hazánkba. A zongorista 2007-ben a nem sokkal korábban megnyílt Művészetek Palotája színpadán debütált, majd kilenc évvel később, 2016-ban ismét szólókoncertet adott az addigra már hivatalos formában is a Müpa nevet viselő intézmény Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A zongorista visszatérése a Müpa 2015/16-os évadának egyik legemlékezetesebb koncertje és egyben záróeseménye volt, melyet jelentős sajtóvisszhang övezett. Végső Zoltán így zárta az estről szóló írását az Élet és Irodalom hasábjain: „azt érezhettük, […] egyedi és kitüntetett pillanat részesei lehetünk. […] bennünk is bizonyára kitörölhetetlenül megmarad ennek a felettes lénynek, a jazz egyik legnagyobb gigászának az önreflektív, olykor vallomásszerű előadása.”
A telt házas koncertet – amelynek programját Jarrett két, merőben eltérő stílusú félidőből építette fel – kiváló minőségben rögzítették, és a zongorista különösen elégedett volt a koncerttel, lenyűgözte őt a budapesti közönség nyitottsága és értő figyelme. A magyar felmenővel büszkélkedő művész Bartók Béla hazájába tett visszatérésként tekinthetett a budapesti fellépésére, hiszen a ráadások között Bartókot idéző téma is felbukkant. Egy nemrégiben a New York Timesnak adott interjújában Jarrett a 2016-os európai turnéjának „arany etalonjaként” tekintett vissza a koncertre, vagyis olyan lehetséges referenciaműként utalt a most megjelenő lemezre, amely szólózongorás alkotói termésének viszonyítási pontjává válhat.
Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója az alábbi gondolatokkal emlékezik vissza Jarrett négy évvel ezelőtti fellépésére: „Kiváltságosak vagyunk, hogy egy olyan fantasztikus művész kortársai lehetünk, mint Keith Jarrett, akinek felvételei sokunk számára életre szóló élményt nyújtottak. Különösen nagy jelentősége van számunkra annak is, hogy Jarrett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben így búcsúzott tőlünk első koncertje végén: „Please save your culture, keep your culture!” Azóta őrzöm magamban ezt a megható üzenetet – „őrizzük meg a kultúránkat” –, hiszen iránytű ez mindannyiunknak. Az pedig, hogy a világ a Müpában rögzített fantasztikus albumnak köszönhetően ismét Budapestre figyel, felbecsülhetetlen érték!”
A részben magyar származású Keith Jarrett 1945. május 8-án született a pennsylvaniai Allentownban, édesanyja családja az egykoron a történelmi Magyarországhoz tartozó szlovéniai Muravidékről (Prekmurje) származik. Kezdetben Miles Davis, Art Blakey és Charles Lloyd együtteseiben zenélt, hogy aztán saját útját járva kialakítsa másokkal össze nem téveszthető stílusát. Amerikai együttesében Dewey Redman szaxofonos, Charlie Haden bőgős és Paul Motian dobos, míg európai kvartettjében Jan Garbarek, Palle Danielsson és Jon Christensen voltak a partnerei. Jack DeJohnette dobossal és Gary Peacock bőgőssel alapított triója pedig új távlatokat nyitott a három hangszer együttműködésében. Keith Jarrett és Manfred Eicher producer, az ECM kiadó alapítójának találkozása egy rendkívül termékeny együttműködés kezdete volt: számos, a műfaj mérföldkövének számító lemezt jelentettek meg, köztük olyan koncertfelvételeket, mint az 1975-ös The Köln Concert, amely a jazztörténet legnagyobb sikerű, milliós példányszámban elkelt szólózongora-felvétele lett. Ennek az impozáns diszkográfiának legfrissebb tagja lesz most a 2016-os európai turné anyagából tavaly megjelent Munich 2016 méltó párjaként a Müpában rögzített Budapest Concert.
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.