Hírek
Kultúrtörténeti kiadvánnyal és arculatváltással ünnepeli a Katona József Színház Kecskemét várossá válásának 650., valamint a színház 122. évfordulóját. A színháztörténeti albumot és a teátrum új imázsát kedden mutatták be a nyilvánosságnak.
Gazdagon illusztrált könyv jelent meg a Katona József Színházról „A kecskeméti főtér történelmi épületei” címet viselő sorozat részeként. A kiadvány a kezdetektől napjainkig, magyar és angol nyelven kalauzolja végig az olvasókat a Kecskemét ékszerdobozaként emlegetett teátrum, valamint a hírös város színjátszásának történetén. A kötetet Dr. Lovas Dániel, a kultúrtörténeti sorozat tervezője és szerkesztője, a Gong Kiadó főszerkesztője, valamint az album szerzői mutatták be.
A kiadvány első fejezetében ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője tekinti át a kecskeméti színjátszás kezdeteit, melynek gyökerei egészen 1715-ig nyúlnak vissza. A második fejezetben a szerző a színház építészettörténetét ismerteti az olvasókkal.
A teátrum társulatának egykori színművészeit és produkcióit Tóth Kata színháztörténész veszi sorra a kötetben. Cseke Péter direktor - aki az idei évadban harmadik igazgatói ciklusát kezdte -, a színház elmúlt tíz évének legjelentősebb eseményeit, változásait és sikereit, valamint a kecskeméti színjátszás jelenlegi helyzetét mutatja be az olvasóknak.
A könyv megvásárolható a Katona József Színházban, a Kecskeméti Református Egyházközség és a Jézus Szíve Társaság könyvesboltjában, a Líra Könyv-és Zeneszalon Könyváruházban, valamint a Gong Rádióban.
A kultúrtörténeti kiadvány mellett a színház arculatváltással is ünnepeli Kecskemét várossá válásának 650., valamint a teátrum fennállásának 122. évfordulóját.
A társulat az elmúlt tíz év során komoly sikereket ért el a publikum és a szakma előtt egyaránt. A színvonalas és sokszínű színjátszást zászlajára tűzve immár a nagyszínház, a kamara valamint a stúdiószínház is saját tematikával rendelkezik. E megújulás és virágzás részeként a teátrum vezetőségében megfogalmazódott az igény, hogy a tartalom gazdagsága a vizualitás tekintetében is méltó formában körvonalazódjon a nézők számára.
Az új védjegy hagyomány és modernitás harmonikus ötvözete, melynek középpontjában a kecskeméti színház mindenkit magával ragadó, szemet gyönyörködtető épülete áll.
Az új brand az épülettömböt aranymetszésben ábrázolja, így jelképezve az épület történelmi korszakokon átívelő, időtlen esztétikai értékét. A színházi élet elengedhetetlen szereplőit, a színművészeket és a nézőközönséget sziluettek képében megjelenített figurák változó grafikái szimbolizálják. Az elmúlt tíz év sikereit és fellendülését pedig a dicsőség és érdem jelképe, a babérkoszorú hivatott kifejezni. Kifejezetten a helyi közönség érdekét szem előtt tartva elkészült a védjegy két másik színházépületre (Ruszt Stúdió és a Kelemen Kamara) alkalmazott variánsa is.
A kiadvány első fejezetében ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője tekinti át a kecskeméti színjátszás kezdeteit, melynek gyökerei egészen 1715-ig nyúlnak vissza. A második fejezetben a szerző a színház építészettörténetét ismerteti az olvasókkal.
A teátrum társulatának egykori színművészeit és produkcióit Tóth Kata színháztörténész veszi sorra a kötetben. Cseke Péter direktor - aki az idei évadban harmadik igazgatói ciklusát kezdte -, a színház elmúlt tíz évének legjelentősebb eseményeit, változásait és sikereit, valamint a kecskeméti színjátszás jelenlegi helyzetét mutatja be az olvasóknak.
A könyv megvásárolható a Katona József Színházban, a Kecskeméti Református Egyházközség és a Jézus Szíve Társaság könyvesboltjában, a Líra Könyv-és Zeneszalon Könyváruházban, valamint a Gong Rádióban.
A kultúrtörténeti kiadvány mellett a színház arculatváltással is ünnepeli Kecskemét várossá válásának 650., valamint a teátrum fennállásának 122. évfordulóját.
A társulat az elmúlt tíz év során komoly sikereket ért el a publikum és a szakma előtt egyaránt. A színvonalas és sokszínű színjátszást zászlajára tűzve immár a nagyszínház, a kamara valamint a stúdiószínház is saját tematikával rendelkezik. E megújulás és virágzás részeként a teátrum vezetőségében megfogalmazódott az igény, hogy a tartalom gazdagsága a vizualitás tekintetében is méltó formában körvonalazódjon a nézők számára.
Az új védjegy hagyomány és modernitás harmonikus ötvözete, melynek középpontjában a kecskeméti színház mindenkit magával ragadó, szemet gyönyörködtető épülete áll.
Az új brand az épülettömböt aranymetszésben ábrázolja, így jelképezve az épület történelmi korszakokon átívelő, időtlen esztétikai értékét. A színházi élet elengedhetetlen szereplőit, a színművészeket és a nézőközönséget sziluettek képében megjelenített figurák változó grafikái szimbolizálják. Az elmúlt tíz év sikereit és fellendülését pedig a dicsőség és érdem jelképe, a babérkoszorú hivatott kifejezni. Kifejezetten a helyi közönség érdekét szem előtt tartva elkészült a védjegy két másik színházépületre (Ruszt Stúdió és a Kelemen Kamara) alkalmazott variánsa is.
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.