Theater Online
Instagram
  • Nyitólap
  • Képgaléria
  • Színházak
  • Portré
  • Hírek
  • Írások
  • Bemutatók
  • HTMSZ
  • Képügynökség
  • TESzT

    Hírek

    Kéz és a test emlékezete – Gémes Péter fotófestészete

    Szegő György
    2023. október 17.
    A Műcsarnokban október 20-án nyílik a Kéz és a test emlékezete – Gémes Péter fotófestészete című kiállítás. A tárlat 2023. október 20. - 2024. január 28. tekinthető meg.

    Fotófestészet – Gémes-találmány. De már a 19. században Európában és Amerikában is sok fotós elkezdett pszicho-fotografálni. Különösen sokan Franciaországban, pl. Hippolyte Braduc párizsi idegszakorvos éveken át próbálkozott az emberi test fluid emanációjának fotózásával. 1896 után Braduc a gondolatfotó felé fordult, metódusával az „emberi sugárzásra” fókuszált. De már 1870-től tudták, hogy a fotó a szemmel nem észlelhető egészen kicsit és a végtelenül nagyot is fel tudja fogni. A következő évtizedekben egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a fotó képes a „láthatatlant” láthatóvá tenni. Ezt erősítette meg a röntgenkép felfedezése, amit el is neveztek a „láthatatlan fotográfiájának.”

    Predellum, 1989 – fotóvászon, 105 × 310 cm
Dovin Gyűjtemény, Budapest
    Predellum, 1989 – fotóvászon, 105 × 310 cm Dovin Gyűjtemény, Budapest

    A korszak figyelte a szemmel nem érzékelhető mozgásokat is. Tudták: a valóság nem szűkíthető az emberi szem – az állatvilágéhoz képest is csak csökevényes – látótartományára. Kimondták: a fényképezőgép is inkább csak protézis. Így nemcsak az orvoslás, de a képzőművészet is érdeklődéssel fordult a gondolatfotók és az aktív kéz kisugárzása felé. A festőket párhuzamosan a kéz deleje kezdte izgatni. Kandinszkij könyvtára őrzi „Az érzékfeletti világ” című híressé lett okkult kötet egy példányát. A még ifjú mester a gondolatfotózás szövegrészeit aláhúzta. 1896-ban Papus – neves okkult szerző – írta: fotó nemcsak a tudós igazi belső hártyája, de az asztrál-lények igazi szeme is.

    Vigasztalások IV., 1983 – 
fotókollázs, papír, 345 × 267 mm
a művész hagyatékában
    Vigasztalások IV., 1983 – fotókollázs, papír, 345 × 267 mm a művész hagyatékában
    Gémes Péter kiállítása láttatja, hogy a „megismerő képzőművészetet” máig erősen foglalkoztatja a láthatatlan leképezése. Nála a kéz-képek kitüntetett klasszikus kultúrtörténeti / szakrális tartalmak hordozói. A végtagok írás-jellé alakítása, szeriális, összeolvasható nyelvi jelentést közvetítő kompozícióként is megjelenik. Lengyel közvetítésben kapott neoavantgárd látásával folytatni tudta a vázolt avantgárd törekvéseket.

    Azzal, hogy Gémes leképezi magát különböző testhelyzetekben, rávilágít arra, hogy az igazi írás: a kép, – azaz ő maga. Műveinek mimetizált negatív-képeiben jól látható a művészet kettős mágiája: a művész, mint festő és mint festmény egyszerre működik. A kéz ösztönös és tudatos mozdulatai lényegileg azonosak a festéssel, a külső / belső látvány rögzítésével. Gémes Péter 20. századvégi gondolkodásában a fotó-fogalom a festészet felé billent.

    Vízvonal (részlet), 1991 – fotó, 20 × 40 cm
a művész hagyatékában
    Vízvonal (részlet), 1991 – fotó, 20 × 40 cm a művész hagyatékában

    Nyitókép: Vándorévek, 1986 – retustinta, szórópisztoly, vászon, 300 × 500 cm
    a művész hagyatékában

    • Művészek írták

      Abszurd királyság

      A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.
      2023. július 5.
    • Interjúk

      „Az emberközpontú, emberséges színházban hiszek”

      Bandi András Zsolt. A huncut-mosolyú, kócos szemöldökű, a vérprofi, a maximalista, az igazi nagy tehetségű színész, s az igazán emberséges ember, akinek mindenkihez van pár kedves szava, vagy egy humoros beköpése.
      Szerda Zsófi
      2023. június 24.
    • Művészek írták

      Eternal Yorick – Life book Csaba Antal / díszlettervek

      Antal Csaba indulásakor, a '70-es, '80-as években kialakult két kőszínházi iskola – a kaposvári és a szolnoki műhelyek – praxisával meghatározó módon hatott a színház művelőire és közönségükre.
      Szegő György
      2023. február 3.

    Bemutatók képekben

    • Kitelepítés
      Óbudai Társaskör Kitelepítés
      rendezőÁrkosi Árpád
    • A revizor
      Nemzeti Színház A revizor
      rendezőAvtandil Varszimasvili
    • Színésznők
      Pinceszínház Színésznők
      rendezőSztarenki Pál
    • Dorottya
      Gózon Gyula Kamaraszínház Dorottya
      rendezőHajdú László

    Partner oldalak

    Az oldal megjelenését támogatja: Nemzeti Kulturális Alap Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális és Innovációs Minisztérium Petőfi Kulturális Ügynökség
    © 2023. - THEATER Online - theater.hu