Hátrányos helyzetű gyermekeket látott vendégül a színház
Németh Barbara
Február 16-án rendhagyó Pinokkió előadást tartott a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház: több mint ötszáz hátrányos helyzetű gyermeket láttak vendégül, akiknek a teátrum meglepetéssel is készült.Fotó: Benkő Emese
Fotó: Benkő Emese
Sok éves hagyomány, hogy a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház vendégül látja a környékbeli települések hátrányos helyzetű gyermekeit. Az önkormányzatok közreműködésével ezúttal több, mint tizenhárom helyszínről érkeztek olyan gyermekek, akiknek élethelyzete nem teszi lehetővé a színházlátogatást. A teátrum Ágasegyházáról, Ballószögről, Bugacról, Fülöpházáról, Helvéciáról, Jakabszállásról, Kerekegyházáról, Kiskunfélegyházáról, Kunbaracsról, Ladánybenéről, Lajosmizséről, Lakitelekről, Orgoványról és Tiszaugról, valamint a kecskeméti Tóth László Általános Iskolából és az Egyedülálló Szülők Klubja helyi csoportjából is fogadott gyermekeket nagy számmal.
A több mint ötszáz gyermek ezúttal a Pinokkió című zenés mesejátékot tekinthette meg február 16-án 15 órakor a nagyszínház színpadán. A gyermekeket Sipos Imre, a teátrum prózaitagozat-vezetője köszöntötte.
Fotó: Benkő Emese
Az előadás után a gyermekek ajándék édességet kaptak a kecskeméti Földhivatal munkatársainak felajánlásából. A meglepetéseket az előadásban szereplő színművészek osztották szét a gyerekeknek az előcsarnokban.
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik.
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is.