Enyém, tied, miénk – Kritika A Díj című előadásról
Ráth Orsolya írása A Díj című bemutatónkról a Deszkavízió portálon jelent meg. Köszönjük!
Ennél a darabnál kicsi a játéktér, kevés a közreműködő, és nincsen sok fizikai értelemben vett, látványos történés, inkább apró gesztusok léteznek: mondatok garmadája hangzik el a másik fél felé. Herendi Gábor rendező pedig már tudja: ilyen körülmények között, amikor a szavakban rejlik a megfejtés, nehéz, ám mégsem lehetetlen fenntartani a nézők figyelmét. Azért is képes együtt lélegezni-gondolkozni a közönség a szereplőkkel, mert utóbbiak egyfajta érzelmi hullámvasútra ülnek fel, amelyre akarva-akaratlan jegyet váltatnak a nézőkkel. És hogy ennél a hullámvasutas hasonlatnál maradjunk, a rendező felelőssége, hogy biztosítsa a pálya stabilitását, változatosságát és megfelelő vonalvezetését, a színészeké pedig, hogy a jelenlévők közül senki se veszítse el semelyik kanyarban sem az optimális játékélményt.
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik.
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is.
Interjúk
Interjúk
Művészek írták
