Blasek Gyöngyi 1965-ben, az Állami Bábszínházban kezdte pályáját. Az akkori országos részleg művészeként a legeldugottabb falvakban élő gyermekeket is megismertette a bábszínház csodájával.

Alakításai árnyaltak, kidolgozottak. Szép orgánumával a legkülönbözőbb bábszerepeket „lelkesítette át” az öt évtized alatt: A gyáva kistigris címszerepét, Totó kutyát az Ózból, Egér mamát a Mi újság a Futrinka utcában? előadásból, Jozefinát többszáz alkalommal a Minden egér szereti a sajtot című produkcióból.

Intenzív színpadi jelenléte minden szerepén átüt. Független produkciók és prózai színházi feladatok is megtalálták olyan rendezők mellett, akik először a Bábszínházban dolgoztak vele. Azt vallja, hogy a bábos tapasztalat megtanította absztrahálni, így nincs lehetetlen feladat számára, mert „…minden azon múlik, én minek képzelem magam”. Prózai előadásokban játszott már 300 kg-os nőstény elefántot, 3 éves infánsnőt, inkvizítort és a Faust idős Margitját is.

Fiatalokat megszégyenítő munkabírással rendelkezik, lelkesen, energiával és kíváncsian veti bele magát minden újabb feladatba. A Budapest Bábszínház legújabb generációjához tartozó művészek különleges alkotótársra találtak benne: nyitottsággal és minden fenntartás nélkül csatlakozott a tabutémát feldolgozó Semmi című regényből bábelőadást készítő fiatal csapathoz, és lenyűgöző természeteséggel illeszkedett az előadásba élőszereplőként és bábosként egyaránt. A produkció 2013 óta repertoáron van, elnyerte a Színikritikusok Díját, az ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén pedig két díjjal is elismerték. Ugyanez a fiatal csapat a következő produkcióját kifejezetten Blasek Gyöngyire építette. A David Walliams regényéből adaptált Gengszter nagyi magát ékszertolvajnak kiadó nagymamájának szerepében bábosként és abszolút főszerepet alakító prózai színészként is a hátán viszi az előadást.

Az elmúlt években olyan, felnőtteknek szóló előadásokban nyújtott emlékezetes alakítást, mint A képzelt beteg, A vihar és az Esti Kornél. E produkciókban a bábszínházba ritkábban járó közönséget is lenyűgözte féktelen játékkedve, a groteszk és az abszurd ábrázolására való különleges képessége, a korát és alkati adottságait tudatosan használó, érett színművész profizmusa. A vihar záróképében Fodor Tamás Prosperóját elhagyó Arielként még sokáig emlékezni fog rá a közönség.

Színházi szerepei mellett a legutóbbi időkig folyamatosan tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, kurzusain a jövő bábjátékosai sajátították el a klasszikus árnyjáték technikai alapjait.

Blasek Gyöngyi bábszínészként gazdag életművet épített fel, egy legendás korszak legendás előadásainak volt részese. Már elmúlt hetvenéves, amikor a fiatal rendezők újra felfedezték maguknak, és immár nemcsak bábos, de jelentős prózai szerepeken keresztül is generációjának egyik legkülönlegesebb, érett színművészévé vált.