A mai ember, aki a tömegektől eltérő világról és életről álmodik, ruhákat és maszkot visel a mindennapi élet leküzdésére, és igyekszik jobbá tenni a körülötte lévő világot, legalábbis azzal, hogy elítéli annak hanyatlását. De egy magányos ember, sokak számára őrült, akit marginalizáltak. A kortárs Don Quijote olyan ember, aki megtévesztett, csalódott, és egy ironikus és gondtalan álmodozóból tragikus karakterré alakul át. 

Sancho Panza a vándorló lovag történetének alapja, ám az előadás a bátorságról szól, hogy az ember küzdjön a csalódás ellen, amellyel szembesül a valóság előtt. Manapság az ember a valóság kegyetlen jövőképén megy keresztül, amelyben nincs hely a képzeletre, a fantáziára, az elvárásokra, és egy létező projekt megvalósítására, amellyel azonosulhat. Az élet szokatlan kompromisszumokat, vereségeket, szomorúságokat kényszerít mindig az emberre, ám egy csipetnyi idealizmussal minden őrült bölcsebb lehet annál, mint amit el tud képzelni, és minden megjelenés ellenére felfedezheti az igazi lényegét. A létezését.

Az előadás érdekessége hogy három olyan művésszel dolgozott Feledi János, akikkel még soha és mindhárom művész más-más mozgás stílusú területről jönnek, Csuzi Márton, Keresztes Patrik és Takács László.

Az izgalmas és impulzív próbafolyamat alatt olyan dolgokkal kísérleteztek, mint a stand up comedy, de prózai monológok, capuera és még klasszikus balett variáció is meg fog jelenni produkcióban.

Egy igazi összművészeti stílusú előadás lesz.-mondta Feledi János, a darab rendező-koreográfusa.

Szeptember 27. Nemzeti Táncszínház
Rendező-koreográfus: Feledi János Harangozó Gyula-díjas
Zene: montázs, Látvány és jelmez: Feledi János, Fénytervező: Hepkó Miklós
Előadók: Csuzi Márton, Keresztes Patrik, Takács László