A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde művéből készült színművet mutatja be február 22-én, Kányádi György rendezésében a Színház Nagytermében.
A Csongor és Tünde a magyar irodalom egyik legismertebb és ugyanakkor egyik legtitokzatosabb műve. A szerelmi történet egyben egy világokon átívelő beavatástörténet, melyben ötvöződik mese, mítosz és valóság.
Áldozatok árán elérhető a boldogság!? – állítja és kérdezi egyszerre a mű. A szerelem megtapasztalására vágyó fiatalok különböző világokban keresik ugyan a beteljesülést, de közben mindketten az idő hatalmával szembesülnek: a legnagyobb kihívás önmaguk megismerése és határaik átlépése a szerelem segítségével. Lehetséges ez? És ha igen, milyen következményekkel jár?
Különböző korokban másképp értelmezték Vörösmarty Mihály művét, ahogyan másképp értelmezik különböző generációk is — Vörösmarty színműve örök, és egyszerre szólít meg mindannyiunkat.
Rendező: Kányádi György
Díszlettervező: Szőke Zsuzsi, Jelmeztervező: Lokodi Aletta, Dramaturg: Szabó Réka, Ügyelő: Szakács László, Súgó: Toth Katalin
Szereposztás: Csongor: Csíki Szabolcs, Tünde: Kádár Noémi, Balga: Bartha László-Zsolt, Ilma: Gecse Ramóna, Mirígy: Lőrincz Ágnes, Kalmár: Meszesi Oszkár, Fejedelem: Korpos András, Tudós: Henn János, Kurrah: Galló Ernő/ Kányádi György, Berreh: Varga Balázs, Duzzog: Kádár L. Gellért, Ledér: Kiss Bora, Éj: Bíró József
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban.
Művészek írták
Interjúk
Interjúk
