Brassóban és Székelyudvarhelyen vendégszerepelt a Harag György Társulat
Két nap alatt két fesztiválszereplés: a Kasimir és Karoline című előadásunkat (R: Botos Bálint) október 23-án Brassóban, a VII. Magyar Színházfesztiválon láthatták a nézők.
Az ötnapos esemény utolsó napján, a ’56-os forradalom áldozatainak tiszteletére tartott megemlékezéssel egybekötve játszott társulatunk a Sică Alexandrescu Drámai Színház színpadán.
Másnap a XIV. Nemzetiségi Színházi Kollokvium székelyudvarhelyi szakaszának programján belül vendégszerepeltünk a Tomcsa Sándor színházban. Az előadást követően az előcsarnokban szakmai beszélgetésre került sor, az stáb és szereplők részvételével.
Az alábbiakban az előadás szinopszisát olvashatják:
Az Oktoberfest, a müncheni sörfesztivál mámoros forgatagában a hullámvasút vidáman siklik, a fagylalt édesen hűsít, a mutatványosok pódiumán egymást követik a műsorszámok. A technikai fejlődés nem ismer határokat, az égen léghajó repül, és ott repülnek vele fent a remények, a vágyak és az álmok. Odalent azonban a gazdasági világválság tömeges munkanélküliséggel fenyegető szakadéka tátong, s ahogy a délután lassan éjszakába fordul, egyre több és több sör fogy.
Ki tudja, mit hoz a holnap, s mi is csak utólag tudjuk: néhány hónapon belül Adolf Hitler és a náci párt hatalomra jut, Horváth pedig örökre elhagyja Németországot. Most azonban még a szórakozáson a sor. Kereskedő és iparos, tanácsos és hivatalnok, miniszter és munkás, törvényszéki elnök és piti szélhámos, úr és szolga: egész München együtt mulat.
Kasimir és Karoline szeretik egymást, jegyben járnak, az októberi mulatság kavalkádjában mégis szétsodródnak. Karoline jól akarja magát érezni, Kasimir azonban előző nap veszítette el sofőri munkáját, s vele a gondjaira bízott autót. A sűrűsödő karneváli tömegben különválnak, s mindketten új útitársak mellé szegődnek. Velük utaznak tovább ebben az egyre féktelenebb ringlispílben, hogy a társadalmi ranglétrát a mennytől a pokolig, a pokoltól a mennyig bejárva végül ki-ki megtalálja mennyországát a pokolban vagy épp a poklot a mennyországában.
Az előadás szereplői: Szabó János Szilárd, Keresztes Ágnes, Diószegi Attila, Nagy Orbán, Bodea-Gál Tibor, Gaál Gyula, Orbán Zsolt, Budizsa Evelyn, Laczkó Tekla, Bándi Johanna, Erdei Máté, László Zita, Frumen Gergő, Poszet Nándor, továbbá Barbara Ádám, Graz Denisa, Vonház Ingrid és Vonház Erik.
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk.
A Budapest FotóFesztivál és a Műcsarnok 2025-ben immár kilencedik alkalommal rendezi meg közös fesztiválnyitó kiállítását – idén Peter Lindbergh ikonikus fotóiból válogatva. A nemrég elhunyt fotóművész műcsarnoki tárlatát fia, Simon Brodbeck, a BPF eseményét Mucsy Szilvia, a fesztivál igazgatója nyitotta meg.
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező)