Andrei Șerban negyedik alkalommal dolgozik együtt a kolozsvári színház társulatával, eddigi rendezései, a Suttogások és sikolyok, a Hedda Gabler és a Ványa bácsi az elmúlt évtized meghatározó előadásai voltak és még mindig szerepelnek a színház repertoárjában.

Andrei Șerban a darabválasztás kapcsán elmondta, hogy eredetileg Tompa Gábor Szophoklész Oidipuszának a rendezésére kérte fel, viszont sokkal aktuálisabbnak találta Robert Icke Oidipusz-átiratát: „Mindenki tudja, hogy Oidipusz megöli az apját, és az anyjával hál. Tehát amikor színházba megyünk, tudjuk, hogy mi fog történni, és általában nem lepődünk meg azon, amit a színpadon látunk; ha nem lep meg, akkor valami hiányzik a színház aktualitásából. Én azért megyek színházba, hogy meglepődjek, azért megyek színházba, hogy megdöbbenjek, és olyan ritkán vagyok egyszerre meglepve és megdöbbenve azok után, amit látok, hogy szomorúan távozom, szomorúan hagyom el a színházat, és nem jó így távozni. Új energiákért megyünk a színházba, de mindenképpen valamiért, amivel jó eljönni egy előadásról, hogy amikor átkelünk az utcán tele legyünk kérdésekkel, benyomásokkal, hogy úgy érezzük, az életünk megváltozott, mert a színház valami lényegihez emelt fel. Mivel Robert Icke adaptációja egy korszerű átirat, rádöbbent minket arra, hogy mégsem ismerjük ezt a művet."

A kettős szereposztás miértjét a következőképpen indokolta a rendező: „Általában azért szeretem a kettős szereposztás gondolatát, mert soha nem lehet két színész ugyanolyan, még ha pontosan ugyanazokat a gesztusokat, ugyanazt a mozdulatot is csinálják, mégis másképpen teszik azt. Mindegyikük más energiával dolgozik, ami személyes, ami intim, és amikor mondják a szövegüket, nem ugyanúgy mondják. Így azt látjuk, hogy bármelyik szerep többféleképpen is értelmezhető. Nem csak egy megoldás van, hanem sok variáció, és ez bizonyos értelemben összetetté teszi a szerepeket, ami csodálatos.”

Andrei Șerban az előadásban használt videóprojekciók kapcsán megjegyezte: „Remélem, hogy a képek, ahogyan itt használjuk őket, valóban tiszta érzelmeket fognak közvetíteni, ami hozzáad a színészek játékához, és nem megtöri azt.”

Az előadás rendezője Andrei Șerban, aki az előadás fénytervét is jegyzi. A produkció létrehozásában közreműködött továbbá Dana Dima dramaturg, a rendező munkatársa, Carmencita Brojboiu díszlet- és jelmeztervező, Radu Daniel videódesigner, Kovács Kinga rendezőasszisztens, valamint Bocskai Gyopár jelmez- és díszlettervező asszisztens.

Oidipusz szerepét Szűcs Ervin és Bodolai Balázs alakítja, további szerepekben Kató Emőke, Györgyjakab Enikő, Bács Miklós, Farkas Loránd, Tordai Tekla, Kicsid Gizella, Viola Gábor, Váta Lóránd, Tőtszegi Zsuzsa, Román Eszter, Gedő Zsolt, Kiss Tamás, Dimény Áron, Fogarasi Alpár, Buzási András, Ferencz Ádám, Sebastian Topan, Alex Hegheduș, Kovács László, Fehér Krisztina-Hanna és Kristály Petra-Panna látható.

Az előadásban hattagú zenekar is játszik, melynek tagjai: Bajusz Gábor (dobok), Balla Szabolcs (basszusgitár), Dubovan Viktor (billentyűk), Farkas Loránd (ének), Kovács László (gitár) és Viola Gábor (gitár, ének).