A színész, akinek a táskájánál csak a szíve nagyobb
Sümegi Noémi összefoglalója Schneider Zoltán és Csáki Judit beszélgetéséről.
Schneider Zoltán jelenleg a Radnóti Színházban, a Rózsavölgyi Szalonban, a Spinozában és a Pinceszínházban látható. Ha este játszik, akkor előtte átolvassa a szöveget – az ennek kulisszatitkait firtató kérdésre csak ennyit mond: „Közben eszem, szól a tévé, nem gyújtok füstölőt, nem ülök lótuszülésben.” A szövegeket viszonylag gyorsan megtanulja, és olyan biztosan tudja, hogy a súgó is csak tanácstalanul megvonta a vállát, amikor egyszer segélykérően ránézett.
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét.
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges.
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
Interjúk
Művészek írták
Interjúk
