Az egész feltárás úgy kezdődött, hogy tavaly télen darabot kerestünk a Nézőművészeti Kft-nek. Amikor elolvastam Conor McPherson The Night Alive című darabjának neten fellelhető részleteit és a kritikákat, valamint megnéztem a külföldi előadások felvételeit, felsejlett az emberi lélek galaxisainak mélysége és humora. Belevetettük magunkat a kutatásba és megvettük az e-könyvet. Az első jelenet nyersfordítása és a szinopszis írása közben csillagportól tüsszögtem és feketelyuk szívta be a kisujjamat.

A nyáron Totth Benedek lefordította a The Night Alive-ot és megszületett az Eleven éjszaka. A darabot stílusosan a Színházak Éjszakáján olvasta fel Fodor Tamás, Mucsi Zoltán, Katona László, Kovács Krisztián valamint Simkó Kati hatalmas sikerrel. Ez a szöveg már nem teljesen az eredeti fordítás volt, mert a nyáron Koltai M. Gábor rendező és Zsigó Anna dramaturg dolgoztak a példányon, amiből január eleje óta próbálunk is. Az viszont biztos, hogy az ünnepelt kortárs ír szerző poénjai, az univerzumot és a létezést kutató fejtegetései értő fülekre találtak a Szkénében.

A szöveg most, a próbákon már csak néhol változik, Anna és Gábor nagyon nyitottak a színészek javaslataira. Együtt keresik, hogy mi az, ami jobban mondható, mi az, ami izgalmasabb nyelvi megoldás. A színészeknek ez jóleső, nyitott közeget teremt, mivel érződik, hogy Anna és Gábor az adott jelenet mondatait több szempontból végiggondolta, elemezte, finoman csengette össze a vonatkozó irodalmi párhuzamokkal. A kutatások mai fokán nem tudjuk még, hogy egy vagy két részben játsszuk-e majd a darabot, hogy a fekete lyuk egy nem létező égitest, hogy a világűr az némi anyag meg a semmi keveréke, illetve, hogy az időhullámok miben hasonlítanak a hanghullámokhoz, de annak mindenesetre örülünk, hogy zajlik a kutatás. Még akkor is, ha van, hogy azt érezzük, hogy csak körbe és körbe és körbe és körbe keringünk. 

Hodászi Ádám