„Új seprű jól seper” – tartja a népi bölcsesség, és ez igaz is Gyulaházán; legalábbis eleinte.
Debrődy László a színház friss diplomás új főrendezője fenekestül felforgatja a világot – már amennyiben „színház az egész világ…” Marica grófnő helyett Othellót próbál, csereszabatossá teszi az ünnepelt primadonnát és az eddig egymondatos kóristalányt, technika helyett belső átélést proponál, és összekuszálja még a magánéleti szálakat is. Nem csoda hát, ha a nagy „sepergetésből” a próbaidőszak végére elege lesz a társulatnak, és az Othello premierje a szokott zenés fináléban kulminál.
A hatvanas években játszódó történet sokuknak talán ismerős lehet Zsurzs Éva remek tévéfilmjéből is.