A következő párost illetően pedig már most hatalmas a várakozás. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas Bezerédi Zoltán nem a közvetlen baráti köréből hívott meg beszélgetni valakit. Ő ugyanis egy olyan kollégájára volt nagyon kíváncsi, akivel ritkábban, de annál emlékezetesebben dolgozott együtt. Stohl András azonnal igent mondott, de nagyon vegyes érzésekkel érkezett a Katonába.

„Én nagyon nehéz szívvel jöttem ide. Én amióta elmentem ebből a színházból, azóta nem voltam itt.”

Megrendült őszinteséggel kezdte a beszélgetést Stohl András, akit láthatóan valóban felkavart, hogy korábbi színházában kell újra színpadra állnia, pontosabban ülnie. A beszélgetésben Bezerédi Zoltán már-már apai gondoskodással vigyázta Stohl érzéseit. Rengeteg közös anekdota és szép emlék jött elő. És egy különleges egyezésre is fény derült.

„Van egy közös pontunk, ami a múltunkba nyúlik vissza. Mégpedig az, hogy mindketten Újpest-szurkolók vagyunk.” Bezerédi Zoltán szavait nem véletlenül követte hatalmas nevetés, nemcsak a nézőtéren, hanem a színpadon is. Persze amellett se mentek el szó nélkül, hogy Stohl András milyen körülmények között távozott a Katonából.

„Zsámbéki többször félrehívott, és azt mondta: Gondold végig, András, hogy melyik szeretnél lenni, és mondott két színészt. Ez vagy ez. Az egyikük egy színészlegenda, a másik pedig egy köztudottan elforgácsolódott színész” – idézte Stohl András elérzékenyülve.

Aztán, hogy ne csak búslakodjanak, olyan elképesztő színpadi történeteket is elmeséltek, hogy a közönség és ők maguk is a hasukat fogva nevettek. Mindketten elmerültek a meredeken emelkedő és hirtelen lezúduló hullámvasútszerű beszélgetésben.