László Miklós Illatszertár című romantikus komédiáját Mohácsi János és Mohácsi István átformálásában december 31-én (előbemutató), január 3-án  (bemutató) láthatja a közönség a kecskeméti Katona József Színházban. Főbb szerepekben Adorján Bálint, Kőszegi Ákos, Decsi Edit, Kocsis Pál.

Ez annál is meglepőbb, mert a 2018-as Pécsi Országos Színházi Találkozón a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának  ez az előadása hozta el Khell Zsolt csodálatos díszletében a közönségdíjat. Itt is ezt a díszletet láthatjuk.

A darabválasztás Kecskeméten az ön ötlete volt?
  –  Ez úgy történt, hogy fölhívtak Nyíregyházáról, hogy nem megy majd többet a darab – bár nagy sikere volt ott is. Annyira meghökkentem, hogy azonnal fölhívtam a Cseke Pétert, hogy itt van ez a csodálatos díszlet, vegye meg az előadást mindenestől.  Péter azonnal igent mondott. Mondta, már régen kacérkodnak a darabbal. Örült a jelentkezésemnek. Ez a darabválasztás sorsa. Tulajdonképpen a díszlet döntötte el.

Miért nyúlt ehhez a darabhoz?
  –  Ez is  érdekes. Nyíregyházán azért nyúltam ehhez a műhöz, mert fölhívtak, hogy a Katona nem tudja kiadni Pelsőczy Rékát ehhez a darabhoz, és mivel kész volt a szereposztás, minden, kérdezték,hogy be tudnék-e ugrani. Hál Istennek  éppen volt annyi időm, és akkor neki   tudtunk Istvánnal  ugrani. Ez tehát nem az én választásom volt, hanem a Nyíregyházi színházé.
 
De hát soha nem szokott ilyen muszáj dolgokat csinálni. Kreatív annyira a színházi világa, hogy nem szorul rá mások ötletére. Ez akkor egy más jellegű feladat?
–  Amikor megmondják, hogy ez vagy az a darab legyen, akkor azt kihívásnak szoktam tekinteni. Akkor az nagyon érdekel,hogy mit tudok kezdeni a kötelező házifeladattal . Engem ilyen munka is vonz, nemcsak az, hogy csinálni egy vadonat újat , hanem az is, hogy hogyan lehet egy eleve sikeres dologból megkeresni azt,  ami még inkább emel rajta.

A Mohácsi-testvérek minden mindent a saját világukra formálnak.
–  Igen, itt is hozzányúltunk rendesen a dramaturgiájához. És úgy tűnik, jól,. Nyíregyházán nagyon nagy siker volt.  A történet maga is nagyon szép , megható, vidám is, szomorú is.  A Karácsony pedig mindenkinek jelent valamit valamilyen módon. Az a  nagyon szép ebben a darabban, hogy  egészen apró mikrokonfliktusokon keresztül bonyolódik., Tehát a szerelmeken, a csalódásokon keresztül, hogy mást szeretünk, de közben nem.  Az  illatszertár, ha nem is a metafórája a világnak,  de  nagyon pontos keresztmetszetét kínálja a hétköznapi életnek.  Annak  valamféle apoteózisa. Bár  ezek már nagyon nagy szavak ,de valahogy mégis ezt érzem benne.

Azonos a díszlet, és  a kecskeméti előadás mennyire különbözik a nyíregyházitól?
  –  Teljesen más.  Szövegben sem áll ugyanaz jól a  Kőszegi Ákosnak mint az István Istvánnak Nyíregyházán. Több a szereplő, akiket helyzetbe is szeretnénk hozni.  László Miklósnál több olyan szereplő van, aki az első felvonásban föltűnik, aztán elvész.  Ilyen  Rácz kisasszony és Kádár úr. Az egyik az elsőben vész ki, a másik a másodikban.  Igyekeztünk az ő sorsukat is elvarrni. Most már csak egyetlen egy olyan figura van, akivel nem tudtunk mit kezdeni, ez az első felvonásban feltűnő  detektív, aki csak információkat hoz. Tehát, változott a szöveg rendesen. Még most is. Ha nekem jut eszembe valami, vagy  valaki mond egy jót, akkor azt beépítjük.

Mi lesz a következő Mohácsi-rendezés?
  –  Szegeden lesz egy vadonatúj Szent Johanna. Ez a fölkérés.  István már dolgozik rajta. Február végén lesz bemutatva. Szent Johanna. Hát  ez jutott.