„Szeptember 25-e hagyományosan Bartók-program, de két évvel ezelőtt átírtuk ezt a hagyományt." - mondja Hamar Zsolt zeneigazgató. „Úgy gondoltam, hogy Kocsis Zoltán halálával minden idők egyik legnagyobb és legmeghatározóbb Bartók-előadóját veszítettük el, ezért rá emlékezve hirdettünk Bartók-gyászévet, amikor egy éven át nem játszottunk a zeneszerzőtől. Az elmúlt és a mostani évadban már újra műsorra tűztünk Bartók műveket, az évadkezdő hangversenyen három is elhangzik majd a Müpában. Többek között A kékszakállú herceg vára, amely ezúttal fél szcenírozott előadás lesz, és nemcsak karmesterként jegyzem majd, hanem rendezőként is. Ez egy új szerelem az életemben. Szeretettel invitálok minden kedves zenebarátot erre a hangversenyünkre és a Nemzeti Filharmonikusok teljes szezonjára! Töltsük együtt a 2019/2020-as évadot is zenével - és újra Bartókkal!"

Női portrék hangjegyekkel – akár ez is lehetne ezúttal a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i nyitóhangversenyének címe. A koncert műsora Bartók és a női nem kapcsolatáról szól, olyan műveket vonultatva fel, amelyek közül kettő élete egy-egy nagy érzelmét örökíti meg hangokba foglalva, a harmadik pedig egy mitikus történetben, misztériummá nemesítve általánosságban szól a férfi-nő problematikájáról, ahogyan azt a zeneszerző látta.

A nyitószámként felcsendülő Két arckép mögött  a hegedűművésznő, Geyer Stefi iránti viszonzatlan fiatalkori szerelem inspirációja áll. A szeretett nőalak eszményi arcát felmutató első kép (Ideális) a Fiatalkori hegedűverseny nyitótételével azonos, az egzaltált második (Torz) az eredetileg zongorára fogalmazott Tizennégy bagatell Szeretőm táncol című zárótételének zenekari változata.

Női arcképpel indul a következő darab is. Bartók befejezetlenül maradt hattyúdala, a halálos betegen komponált III. zongoraverseny a zeneszerző felesége, Pásztory Ditta számára készült, s a klasszika „hölgykoncertjeinek” kecses utódaként a zeneszerzőtől megszokott kemény tónus helyett szelídebb hangot intonál. Ránki Dezső pályakezdése óta a kompozíció autentikus előadója. 

A szünet után következik az első házasságkötés idején komponált Kékszakállú. Példázat ez a titokzatos Férfiről, akinek titkát mindenáron tudni akarja a Nő. A Férfi pedig ki más volna, mint az alkotó maga. Vagy ez túl banális magyarázat? Mondják, egyszer Bartókot felmérgesítette egy efféle fejtegetés. „És ha én vagyok Judit?” – kérdezte ingerülten. De lehet, hogy ez csak mese. A Balázs Béla szövegére megalkotott misztériumopera a bezárkózás, a titok, a megismerés, a birtoklási vágy, a féltékenység és magány fogalmait boncolgatja a századelő lélekelemző művészi magatartását követve, olyan varázslatos keverékstílusban, amely a romantika, a népiesség, a szecesszió és a szimbolizmus elemeit is magába fogadja. E csodálatos mű Komlósi Ildikó és Palerdi András tolmácsolásában lesz hallható. 

Szeptember 25. szerda, 19:30 - Müpa
Az est karmestere és rendezője: Hamar Zsolt 

Bartók Béla: Két arckép, op. 5, Bartók Béla: III. zongoraverseny
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, op. 11

Közreműködik: Koppándi Jenő hegedű, Ránki Dezső zongora, Komlósi Ildikó mezzoszoprán, Palerdi András basszus, Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Nemzeti Filharmonikusok soronkövetkező koncertje: 
Október 3., csütörtök, 19:30 - Olasz Kultúrintézet

Missa in es
„Magyarország legnagyobb létszámú professzionális vegyeskara vagyunk. Az együttes gyakorlatilag mindenre képes a legkisebb formációtól a legnagyobbig. A Miss In Es című hangversenyen például az első félidő teljesen a capella, majd a második félidőben egy Schubert-misét hallhat majd a közönség.”

Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója

Műsor:
Josef Rheinberger Esz-dúr mise (a cappella)
Gyöngyösi Levente Missa Quinque Auctorum – Gloria
Franz Schubert Esz-dúr mise, D. 950
Közreműködik: Hamvasi Szilvia szoprán, Schöck Atala alt, Szappanos Tibor 1. tenor, Brickner Szabolcs 2. tenor, N.N. basszus, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba),
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba