Hírek
A Székesfehérváron született József Attila-díjas író, Sobor Antal egy véletlennek köszönheti a darab megszületését, mert mint irodalom tanárt egy kulturális estre Csákberénybe hívták, s a mellette ülő hölgy hívta fel a figyelmét a csákberényi papok tragédiájára. A kisregény írója, Sobor Antal és a darab szerzője, Román Károly között sorsszerű kapcsolat lehetett, hiszen mindketten 1933-ban születtek, valamint a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium elismert tanárai voltak. A történelemtanár nagy álma volt, hogy a mű színpadra is kerüljön, ám 2017-ben bekövetkezett halála közbe szólt egészen mostanáig.
„Egyszerűen megfogott a történet atmoszférája, a tragikuma, sajnálatos valóságtartalma, amely ráadásul Székesfehérvártól csupán egy kőhajításnyira játszódott le. Ha csak annyit mondanék a regényről, hogy olvasmányos, akkor keveset is mondanék, mert kifejezetten dramatikus felépítésű. Sobor Antal kisregényében annyira élethű a történet leírása: hallani lehet az élő beszéd hangját, érezni a szörnyű események miliőjét, olyan mintha az egész most játszódna előttünk. Így készséggel kínálta magát színpadi adaptációra amit Román Károly végzett el” – mondta Szikora János rendező.
A történet az 1848-as magyar szabadságharc leverésének utolsó időszakából elevenít fel egy megtörtént, de kevesek által ismert epizódot, amikor a Fejér megyei Csákberény maroknyi népét elsőként éri a császári csapatok élén bevonuló Haynau lelki terrorja. Az emberek megfélemlítésének jegyében, a falu református lelkészét és katolikus plébánosát egy ”ős-koncepciós” perben elítélik, és nyilvános kivégzésen agyonlövik.
„Nem kérdés, hogy a szerepem, Szikszai János református lelkész egy rendkívül karizmatikus férfi lehetett. Az sem kétséges, hogy az Isten szolgálatában lévő ember jelleme példamutató, mártírsága pedig rendkívül felemelő, hogy így kiállt a népért, a becsületért és az igazságért. Megformálásánál arra figyelek, hogy ennek a pátosza ne ragadjon el és megpróbáljam azokat az emberi momentumokat is megtalálni, amikor esendővé válhat ebben a hihetetlen kiszolgáltatottságban. Ebben a kiszolgáltatottságban fiatal paptársa tudja segíteni, természetesen ez egy oda-vissza való törődés egymás között.” – nyilatkozta karakteréről Gáspár Sándor.
Szikszai János református lelkészt Gáspár Sándor testesíti meg, Imre Krisztián Manszbarth Antal a falu katolikus plébánosát játssza, a további szerepekben Fehérvári Péter, Egyed Attila, Kuna Károly, Kelemen István, Juhász Illés, Kozáry Ferenc, Kricsár Kamill és Kerkay Rita lesz látható
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.