Az elsősorban középiskolásoknak szóló háromlépcsős programok a színházi élmény befogadását három egymással összefüggő szakaszra bontva teszik gazdagabbá.
Az első lépcső egy felkészítő foglalkozás, melyet középiskolás csoportoknak ajánlunk az előadás megtekintése előtt. E foglalkozások célja a drámapedagógia eszközeit használva összegyűjteni és rendszerbe szedni a diákok előzetes tudását, és értelmezési lehetőségeket nyitni meg számukra. (Erre az előadás előtt a helyszínen vagy az előadást megelőző egy hétben az iskolában, előre egyeztetett időpontban kerülhet sor.)
A második lépcső az előadás megtekintése.
A harmadik lépcső az előadást követő feldolgozó foglalkozás, melyen együtt értelmezzük a színpadi jeleket, vitatkozunk, érvelünk, játszunk - elmélyítve és tudatosítva ezzel az előadás hatását. (Az előadás megtekintése utáni egy hétben az iskolában, előre egyeztetett időpontban.)
A foglalkozásokat Szivák-Tóth Viktor szakmai vezető, valamint Szemerédi Fanni és Hodászi Ádám vezetik.
A háromlépcsős programban részt vevő, kortárs magyar szerzők műveiből készült előadások:
A zenés alternatív társadalomkritika műfaját választó előadás formanyelvének, humorának köszönhetően könnyen befogadható a korosztály számára. A háromlépcsős program tartalmi oldalról mélyíti a befogadást, célja, hogy reflektáltabb viszonyt alakítson ki a résztvevőkben a posztmodern média által felépített vagy közvetített sztereotípiákkal kapcsolatban.
Az előadás a családon belüli konfliktusokat, a szülő-gyerek viszony dinamikájának kérdését a japán nó-színház elemeit használva taglalja. A felkészítő foglalkozás bevezeti a résztvevőket a sajátos formanyelvbe, a maszkok színházi használatába, és a családon belüli viszonyokat, státuszokat vizsgálja. A feldolgozó foglalkozás a kritika személyiségre tett hatására helyezi a hangsúlyt.
A Bánya-trilógia rengeteg humorral rajzol izgalmas és elgondolkodtató képet a határon túli magyarok helyzetéről, mindennapjairól. A foglalkozások az ideálkép és a valóság közti távolság, az élethazugságok hálói, a reménytelenségből való kiutak keresésére tett kísérletek köré épülnek.
A darab a római birodalom kulisszái között vezet be minket egy szellemet felpezsdítő filozófiai vitába. A foglalkozások fókuszába az előadás központi problémáját is képező döntési kényszert helyeztük. Hogyan dönthetünk felelősen, ha több irányban is elkötelezettek vagyunk? A fókusz-kérdést további témaként a hatalmi játszmák és a belső értékrend kialakítása, illetve megvédése egészíti ki.
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
Cseke Péter 18 éve vezeti a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházat. Vallja, hogy egy színház akkor jó, ha úgy működik, mint egy könyvtár: mindenki megtalálja a kedvére valót.
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
Interjúk
Interjúk
Művészek írták
