Legendás magyar orgonista mutatja be új műveit a Müpában
Szathmáry Zsigmond orgonaművész és zeneszerző 1960-ban megnyerte a budapesti Nemzetközi Orgonaverseny első díját, majd Bécsben, Kölnben és Darmstadtban folytatta posztgraduális tanulmányait, egyik meghatározó mestere az összes Bach-orgonaművet kétszer is hanglemezre játszó Helmut Walcha volt.
Az 1970-es években Nyugat-Németországban telepedett le és a 20. század meghatározó zeneszerzőivel – Stockhausen, Berio, Pousseur, Kagel és Ligeti – állt személyes kapcsolatban: mintegy százhúsz neki ajánlott orgonamű ősbemutatóját jegyzi. November 30-i koncertjén alkotói vénáját is megismerhetjük: Bach és Duruflé darabjai mellett saját művei is elhangzanak – kettő közülük hazai ősbemutatóként – a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
Szathmáry Zsigmond egyszemélyben hiteles tolmácsolója a klasszikus és a modern orgonaműveknek (korszakokon átívelő repertoárja Bachtól Liszten át Ligetiig tart), valamint vérbeli kortárs alkotó, akinek zeneszerzői gondolkodását olyan egyéniségek inspirálták, mint Pousseur, Stockhausen és Ligeti. 1978 és 2004 között a freiburgi Zeneművészeti Főiskola professzoraként tevékenykedett, vendégként tanított Tokióban és Szöulban, kurzust tartott Darmstadtban és a Haarlem-i Nyári Orgonaakadémián, valamint Európa, Észak-Amerika, Japán és Dél-Korea számos konzervatóriumán és egyetemén.
Szathmáry Zsigmond
A november 30-i hangverseny az eltérő zenészgenerációk találkozásáról szól, a nyolcvankét éves Szathmáry Zsigmondot fiatalok veszik körül: többek közt éppen saját hangszere, az orgona ifjabb játékosai: Pétery Dóra, Reincke Ivan-Bogdan és Kun Rajmund. A fiatalabb generációkat képviselik a Nemes László Norbert vezette Új Liszt Ferenc Kamarakórus tagjai és az UMZE Kamaraegyüttes hangszeres muzsikusai is – az utóbbiakat a magyar karmesterek középgenerációjának kiválósága, Vajda Gergely vezényli. A színes és változatos műsorú koncert műsorát – amelyen két requiem is helyet kapott – a megemlékezés gondolata is megjelenik: a Requiem Fukushima emlékére című 2012-ben írt darabját, amely most hangzik el először Magyarországon, az atomerőmű-katasztrófa felett érzett megrázkódtatása inspirálta. A Bajor Rádió nürnbergi szekciójától érkezett 1994-es felkérésre komponált Cadenza című művének zenei anyagát pedig a koncerten is közreműködő hegedűművész lányának, Anikó Katharina Szathmárynak írta; ez a darab szintén most lesz először hallható hazánkban.
November 30., 19:30 Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Bach – Duruflé – Szathmáry
Szathmáry Zsigmond: Feuertaufe
J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga, BWV 582
Szathmáry Zsigmond: Cadenza con ostinati per violino e organo (magyarországi bemutató)
J. S. Bach: E-dúr szonáta, BWV 1016 - II. Adagio ma non tanto
Szathmáry Zsigmond: Requiem Fukushima emlékére (magyarországi bemutató)
Duruflé: Requiem
Vígszínházi mottó: „... sokat vétek a színpad törvényei ellen. Komédia, három női, hat férfi szereplő, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem” – Csehov Sirályról írt sorait idézi most a színlap.
Emlékezetes díszletek sora kötődik a nevéhez, a látványvilága annyira meghatározó részévé válik az előadásoknak, hogy önmagában is fontos történeteket mesél.
Kilencedik szimfóniákkal ünnepelt. Bruckner és Mahler művét a születésnapjára kérte, az új esztendőt pedig Beethoven darabjával köszöntötte az Operaház Eiffel Műhelyházában.
Művészek írták
Interjúk
Interjúk
