Hírek
„Én olyan boldog vagyok, hogy leéltünk együtt ötvenkét évet, és egyetlen egyszer sem csaltuk meg egymást, és hogy nekünk nincs mit titkolnunk… Köszönöm neked a lehetőséget, hogy így halhatok meg. (…) Én azért éltem le az életem, hogy megtudjam – a szerelem létezik. A szerelem óriási erő. A szerelem legyőzi a halált. Én nem félek meghalni. Szeretlek.
És meghal. És szünet.
És Sandra ott ül és a férjét nézi.”
„És férje halála után Sandra mindössze egy évet élt, aztán megbetegedett, ágynak esett, és ő is egy napon azt érezte, hogy hamarosan meg fog halni. És megkérte a férje barátját, hogy jöjjön el hozzá:
Albert, mi már több mint ötven éve ismerjük egymást, igaz? Te vagy a férjem barátja. Te voltál az esküvőnkön a tanú. És tudod, azt akarom neked elmondani, hogy éppen azon a napon, amikor életemben először láttalak meg téged, azon a napon ismerkedtem meg Dennyvel. Találkára mentem Dennyhez, és te is ott voltál. És attól a perctől fogva egészen a mai napig, hosszú éveken át, ötvenhárom év és négy hónap alatt, mindvégig csak téged szerettelek, Albert.”
Ivan Viripajev kortárs orosz drámaíró, forgatókönyvíró, filmes és színházi rendező, színész, az orosz Új Dráma mozgalom egyik vezéregyénisége. Irkutszkban született 1974-ben, és mintegy másfél évtizede robbant be az orosz színházi köztudatba. A Viktor Rizsakov rendezővel közösen elindított Oxigén nevű művészeti mozgalmuk – mely Viripajev egyik első, nagy sikerű drámájáról kapta a nevét – egy új hangvételű és szellemiségű színházi nyelv megteremtésére tesz kísérletet. Többnyire groteszk hangvételű színpadi műveit több európai nyelvre is lefordították, és sikerrel játsszák szerte a világon.
Az Illúziók Pálffy Tibor irányításával kerül bemutatásra, akit elsősorban színészként ismer a szakma, de kacsingat a rendezés felé is, így múlt évben beiratkozott a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendezői mesteri szakára Keresztes Attila és Sebestyén Aba osztályába. Illúziók című rendezése vizsgaelőadásnak számít az egyetemen. A rendező a következőképpen nyilatkozott róla: „Rendkívül gazdag szöveg, mely humoros és egyben költői. Úgy érinti az emberi lét legfontosabb kérdéseit – szerelem, család, halál, és egyáltalán, hogy miért vagyunk, mit keresünk a világban – hogy elmeséli négy ember történetét. Éppen ezért volt izgalmas kihívás számunkra, hogy nincsenek benne valódi élethelyzetek, csupán monológok, melyek mindig új nézőpontból láttatják az elmesélt eseményeket.”
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















