Hírek
A Fácántánc január 21-én látható Szegeden a Kisszínházban, a főbb szerepekben Csákányi Eszter, Tokai Andrea, Thuróczy Szabolcs, Pintér Béla és Stefanovics Angéla. Az alkotók igazgató-drámaként határozzák meg a produkció műfaját, és alulnézetből játszott shakespeare-i királydrámaként, dürrenmatti történelmietlen történelmi komédiaként hivatkoznak rá. Mindez persze előrevetíti a társulattól megszokott fanyar humort és képtelen helyzeteket. "A helyszín egy nevelőintézet, ahol nagyjából életfogytig vannak a "gyerekek”, tanulnak és dolgoznak egyszerre; cipőt varrnak, ahogy egy jónevű gyártóról is hallottuk nemrégiben, "gyerekmunkában”. Kiváló terep ez egyrészt a magától értetődő hierarchia működtetésére, másrészt a nagy társadalmi mozgások miniatűrben történő leképezésére. Vannak despoták, megalkuvók, talpnyalók, karrieristák; van igazodás, ügyeskedés, kibekkelés és reménykedés; és nem utolsó sorban van az istenadta nép, az ő számlájukra megy az egész.” - írja kritikájában Csáki Judit a Revizoron.
Nemes és fajsúlyos alapanyagból vitte színre a Vaskakas Bábszínház és az Orlai Produkciós Iroda A hullaégető című darabot, amit február 11-én nézhető meg a Kisszínházban. Gálvölgyi Jánost ezúttal szokatlan, drámai és izgalmas szerepben láthatjuk: ő játssza Karel Kopfrkingl karakterét, a prágai krematórium dolgozóját, aki a magával és a világgal elégedett tisztességes kispolgár mintapéldánya. Rajongásig imádja feleségét és két gyermekét, nagy buzgalommal és szakértelemmel végzi munkáját, és egyáltalán nem foglalkozik politikával. Ám 1938-at írunk, Németország elfoglalja a Szudéta-vidéket is, és fokozatosan előbukkan a rendes honpolgár álarca alól az álszent szörnyeteg, a behízelgő hóhér, akinek fel sem tűnik, hogy már egy párhuzamos világrendet szolgál, melynek javáért magától értetődő természetességgel áldozza fel a hozzá legközelebb álló embereket is.
Ladislav Fuks hátborzongató és időtálló regényéből a hatvanas években kiváló csehszlovák film is készült, Gálvölgyi János akkor Kopfrkingl magyar hangja volt - most színpadon is eljátssza a karaktert.
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.