Anton Pavlovics Csehov mégsem az, akinek mondják? Drámái mégsem csupán az eseménytelenségről, a szürke hétköznapokról, a kiábrándultságról és a széteső világban létező üres, vegetatív működésben élő emberekről szólnak? Vagy pontosan arról, csak egyszerűen manapság könnyebb meglátnunk a sorok között rejtőző valódi tartalmat? Szente Vajk Három nővér rendezése mindenesetre biztosan tartogat meglepetéseket a drámát szigorúan csak az eredeti mű alapján ismerők számára. 

A történet egy Moszkvától távoli, jelentéktelen kormányzósági városban kezdődik, a fókuszban pedig Andrej Prozorov és három húga áll. A művelt, széplelkű testvérek vonzzák magukhoz a kellemes társaságra vágyó, egyhangú életű katonatiszteket, akik ezúttal Irina névnapján teszik tiszteletüket a házban. A társasághoz csatlakozik a dandár új ezredese, és néhány nem várt vendég is. A névnapi összejövetel váratlanul eljegyzéssel ér véget. A művet eredetileg négy, a kecskeméti rendezésben két felvonásban játsszák, négy elkülönülő szakaszra bontva. Az eddigi interpretációkhoz képest a legnagyobb innováció Szente Vajk rendező saját elmondása szerint a mű szerinti második felvonásban megjelenő farsang, ahol a szokásostól eltérően a szereplők hétköznapinak aligha mondható jelmezekbe bújnak, s ezekkel igyekeznek üzenni, kommunikálni magukról mélyen rejlő érzéseket, gondolatokat. 

„Nagy rendezői magabiztosság kell ahhoz, hogy bárki színpadra állítson egy Csehov-művet, ugyanakkor nagy vezetői magabiztosság is kell ahhoz, hogy azt egy színház műsorára tűzze. És mindez nem tudna működni egy magabiztos társulat nélkül. Csehovot nem véletlenül tartják számon a világ drámairodalmának legnagyobbjai között, és nekem meggyőződésem, hogy a Három nővérnél jobb drámai darab nem született még” – hangsúlyozta Szente Vajk, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház főrendezője, az előadás rendezője.

„Az egy közhely talán Csehovval szemben, hogy ott van a sorok között, amit mondani akar, de sokszor még így is alig látható. Pusztán gondolatokkal, érzelmek megszólaltatásával talán még el sem játszható. Annyira sok rétege van, olyan mély, annyi titokkal bír, és ezeket sok esetben nagyon nehéz megmutatni, rengeteg rendezői eszközre van szükség. Ebben az előadásban törekedtem arra, hogy olyan mély rétegeket is láthatóvá tegyek, amelyeket eddig még talán soha senki” – folytatta. 

Ha a történet mélyére nézünk, számos mondanivalót felfedezhetünk, amelyek közül az egyik legfontosabb az emberi tehetetlenség. A rendező szerint ez az egyik legfőbb érv amellett, hogy a Három nővérnek a mai világunkban egyre inkább van létjogosultsága. „A mű rámutat arra, hogy az életünk úgy érhet véget, hogy nem történt velünk semmi. Hogy vágyakoztunk valami után, álmokat kergettünk, de sosem váltottuk őket valóra. Döbbenetes, milyen erővel élnek még ma is ezek a személyiségtípusok, annak ellenére, hogy amióta Csehov megírta ezt a művet, több mint százhúsz év eltelt, és ezalatt a világ többet változott, mint előtte évezredekig nem. Emiatt talán még érzékenyebben, és egy újfajta tudás birtokában tudunk Csehov műveihez nyúlni, talán mára jobban értjük, mit is akart elmesélni…” – fejtette ki Szente Vajk. 

További érdekesség, hogy az előadás plakátja, és bizonyos pillanataiban a díszlet is a Jóbarátok című amerikai szituációs komédiát idézi. Elsőre talán nehezen találunk összefüggést a két történet között, a rendező azonban rámutatott a hasonlóságokra. „Az efféle műsorok szereplői tulajdonképpen ugyanabból érik el a humort, amiből Csehov akarta. Megmutatja karaktereinek esendőségét, rossz tulajdonságait, gyarlóságait, alantasságait, és pontosan ugyanezen nevetünk a Jóbarátokban is. Azt is célom volt ezzel megmutatni, hogy ezek a szereplők a mai napig itt élnek köztünk” – adott választ a rendező, majd hozzátette: a Három nővér egy olyasfajta mű, amelyet csak és kizárólag magas kvalitású színművészekkel lehet “eljátszatni”. Öröm és büszkeség számára, hogy Kecskeméten rendkívül tehetséges művészekkel dolgozhat együtt.

„A kecskeméti társulat ma az ország legerősebb társulata, és ezt rendre bizonyítjuk számos zenés és prózai előadással. Ahhoz, hogy ezt megmutassuk, szükség van az ilyesfajta darabokra is, hiszen egy Csehov-darabot nem vehetünk úgy elő, ha nincs tizenkét kiváló színészünk. Bennük megvan az a képesség, hogy ezt a darabot ennyire mélyen, ilyen sok réteggel eljátsszák, és ez szinte evidencia legyen a számukra” – zárta gondolatait Szente Vajk.

A Három nővér Kovács Lehel, Kovács Gyopár, Bori Réka, Zsigmond Emőke, Szabó Dorottya, Orth Péter, Nagy Sándor, Koltai-Nagy Balázs, Fazakas Géza, Sipos Imre, Körtvélyessy Zsolt és Csombor Teréz szereplésével február 16-tól látható a Kelemen László Kamaraszínház színpadán.