Február 21-én a Közeleg az idő, március 24-én a Caligula helytartója, majd május 27-én a Kutyaharapás látható utoljára a Műszaki Egyetemen.

A dán Line Knutzon abszurd komédiája 1998-ban jelent meg, Magyarországon először 2002-ben mutatták be, a Szkénében pedig 2022 óta volt műsoron Kovács Lehel rendezésében. A darab az idő természetével, az emlékezettel és az emberi kapcsolatokkal foglalkozik groteszk humorral és melankóliával átszőve.

A történet két pár életét követi, akik a mindennapok problémáival küzdenek, miközben a darab előrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az idő nem úgy működik, ahogy megszoktuk. Az emlékezet elmosódik, a múlt kisiklik, és az egzisztenciális bizonytalanság állandóvá válik. A szokatlan dramaturgia és a fanyar humor miatt a darab egyszerre szórakoztató és gondolatébresztő, ahol a nevetés és a szorongás kéz a kézben jár.

„Öröm látni, ahogy Kovács Lehel szabadúszóként kibontakozik, ebben az esetben rendezőként. A sok helyről verbuvált alkotócsapat ellenére igazi nézőművészetis előadás lett a Közeleg az idő, éreztük azt a humorminőséget, ami az ő előadásaikra jellemző. (...) Az előadás vége tehát szomorú, miközben igazán sokat nevetünk, hasonlóképpen, mint az egyik legviccesebb és egyben legszívhezszólóbb nézőművészetis produkció, az EztRád, esetén.” (Kétlámpás.blog.hu)

Az előadásban Soltész Bözse, Scherer Péter, Földeáki Nóra, Nagy Dóra, Kovács Krisztián és Katona László látható.

Több mint egy évtized után, 100. és egyben utolsó alkalommal látható a FÜGE Produkció és a VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás közös, ikonikus előadása, Székely János Caligula helytartója című drámája, amelyet 2011-ben Zsámbékon láthatott először a közönség Szikszai Rémusz rendezésében.

A darab középpontjában az igazság és a hazugság viszonya, valamint a becsület és árulás dilemmája áll. Petronius, a császár helytartója nehéz döntés elé kerül: teljesíti-e Caligula abszurd parancsát, hogy szobrát felállítsák a jeruzsálemi templomban, vagy szembeszáll a hatalommal? Az előadás minimalista látványvilága és a színészek visszafogott, de erőteljes játéka még közelebb hozza ezt az időtlen történetet a nézőkhöz.

„A különféle konténerek tetejére pakolt szobrokhoz képest egészen jelentéktelen az a dobozka, melynek tetején egy legföljebb tízcentis Caligula-bábu áll – ezért folyik ez a hatalmas, eget-földet megrendítő, emberek ezreinek életét veszélyeztető meccs. Ezért a kis vacakért, amelyre még a helytartó, Petronius is gyanakodva, olykor utálkozva néz, mert méretéhez nem illő jelentőségével megnyomorítja az életét.” (Csáki Judit, Magyar Narancs) 

Az előadás Huszár Zsoltnak, a Vádli Alkalmi Színházi Társulás alapítójának is emléket állít, akinek szerepét a rendező, Szikszai Rémusz vette át.

Mellette Fodor Tamás, Nagypál Gábor, Király Attila, Tóth József, Tamási Zoltán, Jaskó Bálinté és Varga Ádám látható, de korábban játszott benne Kaszás Gergő, Orbók Áron, Fehér Dániel, Krausz Gábor és Fekete Zsolt is.

Székely Csaba Kutyaharapás című darabját május 27-én láthatja utoljára a közönség. Tarantino kultfilmje, a Kutyaszorítóban által inspirált színdarab ősbemutatója 2016-ban volt, és azóta 105 telt házas előadást élt meg. A Nézőművészeti Kft, a tatabányai Jászai Mari Színház és a VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás közös előadása egyszerre bűnügyi történet és éles társadalomkritika, amely elnyerte a Vidor Fesztivál legjobb nagyszínpadi előadás díját (Dottore-díj), Szikszai Rémusz pedig a legjobb rendezőnek (Capitano-díj) járó díjat.

A darab kiélezi a hatalom és az elnyomottak közötti viszonyt, miközben a karakterek éles humorú, mégis mélyen tragikus párbeszédeken keresztül elevenednek meg. A rideg díszlet és a sodró lendületű történet egyszerre teremt feszültséget és ad teret a fekete humornak, amely az előadás egyik legnagyobb erőssége. Az előadásban a gengszter vezért Fodor Tamás, a gengsztereket pedig Bercsényi Péter/Jaskó Bálint, Nagypál Gábor, Mucsi Zoltán, Király Attila, Kaszás Gergő, Kardos Róbert, Kovács Krisztián és Szikszai Rémusz alakítja.

„talán az is igaz, hogy minden színész arra vágyik, hogy egyszer eljátssza a shakespeare-i királydrámák véres végét: meghalni sorban a színpadon. Talán ez egy olyan játék, melyet ez a két színész egész életében várt. Akár így van, akár nem, az látszik, hogy a Kutyaharapás színészei imádják a darabot és benne imádják eljátszani, ahogy a Hamletek és Laertészek a színpadon bevégzik.” (Kétlámpás.blog.hu)

Ezúttal utoljára.