Hírek
A Harangozó Gyula díjjal kitüntetett Feledi János és csapata ismét élőzenés táncelőadásra készül HAT TÁNC címmel.
Feledi János nem először dolgozik Oláh Dezső Junior Príma-díjas zongoraművész, zeneszerzővel, közösen jegyzik a Prozódia (2014) előadást, amit Kodály Zoltán népdalgyűjtései ihlettek. A mostani közös munka is bizonyítja, hogy mennyire jól tud működni az élő jazz zene és a kortárs tánc fúziója. A zene az eredeti motívumokból indul, törekedve az autentikusságra, ezeket próbálja visszaadni, ezekről többet mondani, a karakterek stílusát megmutatni. Oláh Dezső Trió és Feledi János arra is fókuszáltak, hogy minőségi és plasztikus szövetbe ágyazzák ezeket a dallamokat és mozgásvilágot. Az alkotók a lényegi mondanivalót beszélik át, annak különböző mélységeit fejtegetik, analizálják.
Reflexió Bartók Béla Román népi táncok művére, az 1915-ben írt zongorára íródott művének dob, bőgő, zongora adaptációja. Népi életképek. A táncelőadás a mindennapjainkról szól. Egy közösség egymáshoz való viszonyulását követhetjük nyomon különböző életérzések, tételek kapcsán. Legyen ez bál, vagy magányos férfi tánca, vagy egy kacérkodó, incselkedő páros tánc. Mai virtuális világunkban eltávolodunk egymástól. Másfajta közösségi életet élünk, ami nem ember központú. Ezt az emberi kapcsolatokon alapuló közösségi szellemet keressük-mondta az előadás rendezője-koreográfusa Feledi János. A darabban az emberi egzisztencia határait kutató expresszionizmus és az irónia, valamint a szándékos egyszerűség és a kontrapunktikus összetettség jól megférnek egymás mellett. A mű hat tánctételből áll, melyeknek karakterét megőrizve improvizációk hangzanak el a tánc tételek között.
Feledi János-Feledi Project-Oláh Dezső Trió
Hat tánc
Rendezés – koreográfia: Feledi János
Látvány-jelmez: Matisz Gábor, Feledi János, Zene: Oláh Dezső-zongora, Oláh Péter-bőgő, Pecek Lakatos András-dob
Táncművészek – előadók: Hortobágyi Brigitta, Tóth Brigitta, Safranka-Peti Zsófia, Hoffmann Luca, Taba Benjamin, Nagy Csaba Mátyás, Feledi János
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















