Hírek
Mindenki sikít a hullámvasúton, zeng a sördal, szól a sramli és a valcer – a müncheni Oktoberfesten. Mindenki szállni, mulatni, felejteni akar. Ahogy az este éjszakába vált, a szerelmesek elveszítik egymást, a piti bűnözők, élveteg milliomosok és széplelkű torzszülöttek részeg forgatagában. Ödön von Horváth sírnivalóan gyönyörű balladája aktuálisabb, mint valaha.
Mindenki sikít a hullámvasúton, zeng a sördal, szól a sramli és a valcer – a müncheni Oktoberfesten. Mindenki szállni, mulatni, felejteni akar. Az 1929-es gazdasági világválság milliók egzisztenciáját sodorta veszélybe, ki tudja, mit hoz a holnap. Kasimir éppen elvesztette a munkáját, Karoline pedig mintha túlságosan is sokfele nézelődne a vásárban. Ahogy az este éjszakába vált, a szerelmesek elveszítik egymást, a piti bűnözők, élveteg milliomosok és széplelkű torzszülöttek részeg forgatagában...
Ödön von Horváth osztrák-magyar író 1901-ben született Fiume-ben és 75 éve, 1938-ban halt meg Edmund Josef von Horváth néven, melyet magyarul, Ödön von Horváthként használt. Származása nagyon foglalkoztatta. “Van bennem valami magyar, horvát, német és cseh. Ez nem sok, ha arra gondolunk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában kétszáz nemzetiség volt.” – nyilatkozta. Műveiben szétrombolta a dráma szigorú kereteit és képek laza kapcsolatával helyettesítette. A kilenc képből álló, 1932-ben írt Kasimir és Karoline népszínjátékának a "ballada, teli csöndes szomorúsággal, humorral enyhítve" alcímet adta.
„Ödön von Horváth nagyon speciális, sűrített, ugyanakkor hézagos világot teremtett. Érezhetően szabad ember volt: a saját feje után ment. Nem akart kapcsolódni senkihez, semmilyen irányzatba nem állt be. Egy vékony mezsgyén haladnak az írásai: se nem abszurdak, se nem kisrealisták, kicsit szürrealisták. Szóval sajátos megközelítésük van, és komoly feladat eldönteni, hogy merre indulunk el vele.” – nyilatkozta a darab rendezője. „Számomra nagyon érdekes helyzet, amikor pontosan tudjuk, hogy valamit csak egy hajszállal kellene másképp csinálnunk ahhoz, hogy jó legyen nekünk, mégis képtelenek vagyunk úgy lépni. Vajon miért nem tudunk ellenállni a csábítóknak? De hiába látjuk magunkat kívülről ezekben a helyzetekben, mégsem cselekszünk helyesen. Ettől aztán a darab azt meséli el, hogyan engedjük el a boldogság lehetőségét.” – teszi hozzá Alföldi Róbert.
Rendező:Alföldi Róbert
Díszlet- és jelmeztervező: Kálmán Eszter.
Szereolők: Stohl András, Bata Éva, Papp János, Cserna Antal, Varju Kálmán, Pálfi Kata, Szabó Simon, Borbás Gabi, Gats Éva, Szalay Olimpia és Endrédy Gábor
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.