Theater Online
Instagram
  • Nyitólap
  • Képgaléria
  • Színházak
  • Portré
  • Hírek
  • Írások
  • Bemutatók
  • HTMSZ
  • Képügynökség
  • TESzT

    Hírek

    A boldogság kulcsa: valahol máshol lenni, valaki mással

    2020. február 12.
    Véres családi dráma, az Amerikai Elektra lesz a kecskeméti társulat következő bemutatója. Eugene O'Neill Nobel-díjas amerikai drámaíró trilógiáját Horvát Csaba rendező-koreográfus, a Forte Társulat megalapítója és vezetője rendezi. A premier február 14-én lesz, a Ruszt József Stúdió Színházban.
    Először rendez Kecskeméten, de korábban két színésznövendék osztálya is játszott a Szín-Tár Fesztiválon. Itt volt akkor velük?
    Úgy emlékszem, egyik csapatot sem tudtam személyesen elkísérni. Forró dróton tartottam velük a kapcsolatot, hogy minden rendben van-e. Kecskeméten jártam már, láttam előadásokat a színházban. Közös munka kapcsán valóban most vagyok itt először.

    Az Amerikai Elektra eléggé összetett és szövevényes színdarab. Mi volt az elsődleges elképzelése O'Neill remekművével kapcsolatban?
    A szerző egy görög trilógiát helyez modern környezetbe. Az ókori görög dráma, a sorstragédia közel áll a szívemhez, ezért esett az Amerikai Elektrára a választásom, amikor Cseke Péter színházigazgató felkért, hogy rendezzek Kecskeméten. A történet egy modern világban játszódik, semmi antik nincs benne. Izgalmas benne, hogy minden konfliktusa, drámája köthető a valós élethez, lényegében egy családtörténet.

    Az eredeti trilógia eléggé terjedelmes, három többfelvonásos drámából áll. A most készülő előadás leginkább mire fókuszál?
    A teljes mű bemutatása 5 óra játékidőt igényelne. Perczel Enikő dramaturggal tömörebbé, markánsabbá alakítottuk, természetesen úgy, hogy ne sérüljön. A mi változatunkban a történelmi közeg, az amerikai polgárháború a legkevésbé hangsúlyos. A háború, az embertelenség természetesen megjelenik, csakúgy, mint a szereplők vágyakozása a normális emberi életre. Ez a tulajdonság mindegyikük sajátja. Azé is, aki távol van, és hazavágyik a háborúból, ugyanakkor azoké is, akik otthon vannak, de elvágyódnak máshová, ahol szebb lehet az életük, és kiteljesedhet egy másik partnerrel.

    A történet középpontjában a Mannon család áll. Kik ők, és mitől tragikus a sorsuk?
    Ez egy jó nevű és jómódú család. Tagjai semmilyen negatívumot, kellemetlenséget nem mutatnak a nyilvánosság felé. Ugyanakkor a család minden tagjának vannak sötét titkai és szörnyűségei, valamint a jelen megélt reménytelenségei és drámái. Ebben a bezárt családi közegben magas hőfokon égnek a szereplők, tele vannak elfojtott vágyakkal és érzelmekkel. Közös bennük, hogy mindannyian jobb életet szeretnének, de nem ott, ahol élnek. Máshol és mással képzelik el a jövőjüket, nem pedig helyben igyekeznek rendbe tenni a dolgaikat, javítani a megromlott kapcsolataikat.

    A meglévő személyiségükkel, eszköztárukkal valóban kiteljesedne Mannonék élete valahol máshol, valaki mással?
    O’Neill drámájának különös motívuma annak erőteljes kihangsúlyozása, hogy a boldogság másutt van, a teljességre való lehetőséget helyben nem lehet megtalálni. A hőn áhított változáshoz el kell menni messzire, ahol más az élet, másmilyenek a körülmények. A szerző ebben látja az egyetlen megoldást, amiben egyszerre van jelen naivitás és gyarlóság.

    Eredendően táncművész és koreográfus. Az Amerikai Elektrában hogy kezeli a próza és a mozgás arányát?
    Koreográfusként annyit teszek hozzá, amennyit a darab igényel. De nincs szó táncról, sokkal inkább gesztusokról, mozdulatokról, pozíciókról. Bizonyos pontokon a darab lehetőségeket ad a stilizációnak, ami lehetőséget ad absztrakcióra való hajlamom kiélésére.

    Egy prózai színésznek mennyire saját vagy tanult nyelve a mozgás, a fizikai síkon való önkifejezés?
    Okos színészekkel dolgozom, akik érzékelik azt, hogy egy-egy általam kért gesztus vagy mozgásfolyamat egyrészt őket segíti az értelmezésben, másrészt a néző számára is izgalmas lehet, illetve jobban láttatja az adott szereplő sorsának mélységeit.

    Kik az alkotótársai zenében, látványban?
    Az előadás zeneszerzője Dobri Dániel. Vele többedszer dolgozom együtt, és most végez a Zeneakadémia alkalmazott zeneszerzői szakán. A látvány, a díszlet két fiatalember munkája: Kiss Benedek Kristófé és Kalászi Zoltáné. Ők nem színházi közegből jöttek  az egyik építész, a másik grafikus , de nagyon izgalmas a gondolkodásuk. Ők gyakorlatilag az állandó munkatársaim. A jelmezeket régi alkotótársam, Benedek Mari tervezi, aki nem először dolgozik a kecskeméti színházban.

    Milyen díszletek között zajlik majd a családi sorsdráma?
    Tulajdonképpen egy házban történnek az események. Vannak átlátszó falak, plexi-elemek, amik mögött-előtt zajlik a játék. A bezártság, a külvilágtól való elzárkózás lényeges motívuma a darabnak, és pont ennek a kontrasztját szeretnénk megfogalmazni a térrel, az átlátható díszlettel. A szereplők bármennyire is próbálják titkolni a borzalmakat, átélt fájdalmakat és érzelmeket, ez akkor is látszik. Mert ettől görög dráma a görög dráma. Egyszerre szörnyű és felemelő az az érzelmi amplitúdó, amin a karakterek mozognak ebben a műben.

    Jelen lesz a premieren?
    Igen.

    A bemutató után is rá szokott nézni az előadásra?
    Mindenképpen, főleg az első időszakban. Később, amikor csak lehetőségem van rá, megnézem az előadásaimat. Az a tapasztalatom, hogy egy-két instrukcióval a kész előadásokon is sokat lehet javítani.
    Popovics Zsuzsanna





    • Interjúk

      Az semmi – ezt hallgasd meg!

      Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk.
      Rojkó Annamária
      20224. december 3.
    • Művészek írták

      Szerelem – Örkény Színház

      A Szerelemben egy idős házaspár szerelmét ismerhetjük meg szuperközeliben, annak minden rétegződését, szépségét, fájdalmát egy betegség fénytörésében.
      Szegő György
      2025. június 7.
    • Művészek írták

      Peter Lindbergh – Budapest Fotó Fesztivál

      A Budapest FotóFesztivál és a Műcsarnok 2025-ben immár kilencedik alkalommal rendezi meg közös fesztiválnyitó kiállítását – idén Peter Lindbergh ikonikus fotóiból válogatva. A nemrég elhunyt fotóművész műcsarnoki tárlatát fia, Simon Brodbeck, a BPF eseményét Mucsy Szilvia, a fesztivál igazgatója nyitotta meg.
      Szegő György
      2025. április 1.

    Bemutatók képekben

    • Angyal szállt le Babilonba
      Sepsiszentgyörgyi színház Angyal szállt le Babilonba
      rendezőBocsárdi László
    • Szar ügy
      Csíki Játékszín Szar ügy
      rendezőAlejandro Duran
    • Én vagyok a szél
      Kolozsvár Új Stúdió Én vagyok a szél
      rendezőTompa Gábor
    • Az anya
      Tompa társulat Kisterem Az anya
      rendezőBatalov Talgat

    Partner oldalak

    Az oldal megjelenését támogatja: Nemzeti Kulturális Alap Magyar Művészeti Akadémia Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális és Innovációs Minisztérium Petőfi Kulturális Ügynökség
    © 2025. - THEATER Online - theater.hu