Portré
Kuna Károly
Életrajz
Születési hely: Budapest
Születésnap: 1957. július 23.
A 18 éves, kamasz forma Kuna Károlyt egy egész ország ismerte meg 1975-ben, amikor a Magyar Televízió bemutatta a Déry Tibor regényéből készült tévésorozatot, a Feleletet. Azután 1980-ban Simon Zsuzsa osztályában elvégezte a színművészeti főiskolát. Pályája eddigi négy évtizedét vidéki színházakban töltötte. Győr, Miskolc, Kaposvár, Veszprém, Székesfehérvár voltak állomásai. A fehérvári Vörösmarty Színház társulatához immár egyhuzamban 8 éve tartozik. Amikor a fehérváriak egy előadásuk televíziós közvetítési tiszteletdíjából létrehozták a Vörösmarty-gyűrű díjat, hogy titkos szavazással kiválasszák maguk közül az évad legjobb színészét, akkor ezt az elismerést elsőre, az alapítás évében rögtön Kuna Károly kapta.
Számos rendezőnek lett fontos színésze vidéki városokban és fővárosi független színházakban. Balázs Zoltánnál Fülöp király, Zsótér Sándornál Woyzeck, Egérke (!) a Macskajátékban és III. Richárd (ha nem is Shakespeare-ben), Telihay Péternél Kurázsi mamának Eilif fia és Ferdinand az Amalfiban, Galambos Péternél Puck és Angelo, Koltai M. Gábornál Szerebrjakov és Robespierre. (Utóbbi alakításáért – a Stúdió K A Danton-ügy előadásában –díjazta őt a Fővárosi Önkormányzat 2010-ben.) Újabb fehérvári korszakában egyebek közt a Horváth Csabával való találkozásának örülhettünk. A koreográfus-rendező színházában igazi főnyereménynek bizonyult a fizikailag is jól kondicionált, érett, energikus, markáns férfiszínész.
Kuna Károly számos nagyobb és kisebb szerepet megformált. A Robert Wilson-féle meghatározás szerint olyan típusú színész, aki azért lép színpadra, mert ott esténként dolga van önmagával. A jelenlétéből ez sugárzik. Minden este feltűnő a koncentrációja, az intenzitása, a színpadi személyiségének ereje és sűrűsége. Így aztán voltaképp mindegy is, hogy Kuna Károlyra nagy szerepet bíztak épp vagy kicsit. Nem döntő szempont az sem, hogy órákig van a színpadon, vagy csak tíz percig. Az az egy biztos, hogy ha ott van, akkor rabul ejt: muszáj rá figyelni, őt nézni, őt hallgatni.
Fontosabb szerepei
Jászai Mari Színház
Arthur Miller: Az ügynök halála - Willy Loman
-
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György -
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György