Romantikus mesét mondunk, de nem habos-hálószobás, gyűrt verseskötetes-sóhajtozós történetecskét, nem is rabul ejtős-fogolyszabadítóst, nem szabadságharcost. Nem szívfájdítót és nem andalítót. Induljunk most ki az Ember igazán nagyra törő romantikus vágyaiból-azokból, amelyek meg is hazudtolják, föl is tételezik a józan észt, a tudást, a tudhatót: a tiszta logikát. Legyen témánk a víz, a levegő meghódítása, a repülés, holdra szállás, a tengerek mélyén barangolás. Meg a tűz: a kitörés és elhamvadás lángja. A képtelenül utópisztikus és a megvalósult álmok – isten tudja -: A NAGY VÁGY, hogy ki- és túllépjünk abból és azon, amibe születtünk. Izgalmas kísérlet arra, hogyan lehet tánccal, mozgással személyiségünk akaratlagos vagy ösztönös titkait kifejezni. Rendhagyó a helyszín is, mert bár A tiszta méz a Gaál Erzsébet Stúdió repertoárját gazdagítja, színre mégis a nagyszínpadon kerül, ahol helyet kapnak a nézők is.